Seite 92 [92]
OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN A felületes szemlélő csak néhány kis kapaszkodó praktikáit, egy-két ember sértett hiúságát, pártopportunizmusát láthatja benne: a mélyebbre tekintő azonban észreveszi, hogy a gyarló emberi kavarodás mögött a társadalmi élet alkotó energiái dolgoznak. ... 4 Társadalomtudományi Társaságban egyszerűen ama differentiáció folyamata ment végbe, mely a közel jövőben az egész országban le fog folyni [kiemeles az eredetiben — D. Cs.]. S csak természetes és a szociális dolgok rendjének egészen megfelelő, hogy ez a differenciálódás először és legélesebben abban a testületben folyt le, mely az öntudatos társadalmi gondolkodás legkiképezettebb szerve Magyarországon [...] A radikális polgárság és a szocialista munkásság együtt fogja megvívni a harcot az agrár-feudalizmussal és klerikalizmussal szemben. Ez történt a Társadalomtudományi Társaságban is. A modern társadalmi haladás ideológiája ütközött össze a megkövült hatalmi maradisággal. (Huszadik Század 1906:93—94; rövidebben, de a lényeget idézi Litvän-Szücs 1973a:20) A harmichét tag kilépését első pillantásra jól ellensúlyozta 207 új tag belépése, az 1907 tavaszára már több mint ezres tagság (Litván—Szűcs 1973a:20). S bár az utoljára hivatkozott szerzőpáros eltávolítja magától" Horváth Zoltán minősítését, mely szerint a korabeli progresszívok , maroknyi ember, akik egymásnak beszélve, egymásnak írva, önmagukkal hitették el (már amennyire elhitték), hogy táboruk van, hogy szavuk országosan visszahangzik a lelkekben" (Horváth 1961:387, idézi Litvan-Szücs 1973a:43), szövegük mäs pontjän maguk is elismerik, hogy a szakítás , fájdalmasan leszűkítette, jobbára a szabad pályán működő fiatal zsidó értelmiségre korlátozta a Társadalomtudományi Társaság... utánpótlását." A Jászi-kör egyre dominánsabb szerepe még a saját táboron belül is háttérbe szorított olyan tekintélyes értelmiségieket, mint a — formálisan a Társaság elnökének megmaradó — Pikler Gyulät vagy Somlö Bödogot is. (Litvän-Szücs 1973a:22) És az utolsó, ezzel kapcsolatos megjegyzés: a tagság ilyen mértékű felduzzadása egyértelműen a (tágabb értelemben vett) politizálás felé nyomta az egyesületet és a lapot, így végképp reménytelenné vált, hogy a Társadalomtudományi Társaság a profeszszionalizálódó és intézményesülő szociológia bölcsője legyen. Sőt, talán megkockáztatható, hogy éppen ellenkezőleg, a fejlődés legfontosabb gátjává vált. 77 Igaz, nagyon kiegyensúlyozott, korrekt módon: , bár sok keserű igazságot tartalmaz, mégis túlságosan borúlátónak veljük...” (Litvän-Szücs 1973a:43) 78 Igaz, ezt a mäsik oldal „kiközösitesenek” tulajdonitottäk, ahogy azt is, hogy ezek utän „a fiatal értelmiséginek választania kellett az egyetemi karrier és a Társaságban, illetve a Huszadik Században való közreműködés között: a kettő többé nem volt összeegyeztethető." (Litván—Szűcs 1973a:22) +09] +
