Oldal 86 [86]
OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN az őszirózsás forradalom kitörése előtt egy hónappal halt meg." A másik kép szerint viszont Szabó éppen 2.) azért távolodott el a szociáldemokratáktól, mert a polgári radikálisokkal való jó kapcsolata ,,felpuhitotta” vilagképét. 1919-ben Kun Béla, a kommunistak akkori vezetője ráförmedt egy radikälisra: „Maga es a barätai [ertsd: Jäszinak »üzent«] felelösek azért, hogy Szabó Ervin elhagyta a marxizmust!" (Litván 1993:92) Paradox módon mindkét képben van némi igazság. Szabó erős egyéniség volt, Jászi kudarcot vallott, amikor közvetlenül próbálta befolyásolni, de másfél évtizedes barátságuk alatt észrevétlenül sokat hatott rá. Litván szerint ez a kapcsolat .. hozzájárult, hogy [Szabó gondolkodásának! forradalmi éle fokozatosan eltompuljon, pontosabban: forradalmi tartalma mind elvontabb szférába szoruljon. Ennyiben igazat adhatunk Kunnak és Révainak, tudva és hangsúlyozva persze, hogy Szabó nem passzív áldozata volt e folyamatnak, hanem... önként, maga választotta ezt az utat... (Litván 1993:97) De ebben az első fél évtizedes korszakban nem kizárólag Jászi és Szabó gyakorolt meghatározó hatást a Társaságra és a Huszadik Századra. (Litván-Szűcs 1973b) Két nevet érdemes itt megemlíteni: s Hegedűs Lorántot (1872-1943), aki szabadelvü politikus is volt, és akit el6ször huszonhat évesen választottak meg kormánypárti országgyűlési képviselőnek. Érdekes kettősség jellemezte: gazdaságpolitikus volt, a ,pénzügyi lobbi embere," a GYOSZ igazgatója, ügyvezető bankigazgató, később, 1920— 21-ben pénzügyminiszter Teleki, majd Bethlen kormányában. Ugyanakkor szépíró és irodalomtörténész is volt, később, a két világháború között ő emelte be Adyt a jobboldali kánonba. 70 Egy percig se higgyék el a szlogent, hogy , a történészek nem szeretik a smi lett volna, ha« típusú kérdéseket" — szeretik, csak éppen roppant nehéz ezekre válaszolni. Jelen esetben: valószínűnek tarthatjuk, hogy ha Szabó Ervin tovább él, akkor 1919-ben csatlakozik a kommunistákhoz. Ugyanakkor túl szuverén gondolkodó volt, így azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy , eretnek" marxistaként később konfliktusba került volna a kommunista párttal. Analóg módon, mint a fiatalabb nemzedékhez tartozó Pollacsek/Polányi Laura kísérleti iskolájában is tanuló (Szapor 2017) Arthur Koestler, aki az 1930-as évek elején lelkes kommunista lesz — hogy aztán az évtized végén elvi antikommunistává váljon. (Koestler 1994, 1997, 1998) + 85 +
