Oldal 82 [82]
OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN s mindazok, akik szerint elfogadhatatlan a ,vannak dolgok, amelyeket nem jó megtudni"-hozzáállás; s mindazok, akik még mindig hittek a szabadelvű eszményekben; illetve s mindazok, akik a szabadelvűek által követni kívánt nyugati modell radikális — és e korban gyakorlatilag mindig nyugati eredetű — kritikaihoz fordultak, s egyaránt helyet találtak a Társaságban és a Huszadik Század hasábjain. Kevésbé homályosan: az 1890-es évektől az 1900-as évek legelejéig volt egy kegyelmi pillanat, amikor s a legértelmesebb szabadelvűek még mindig úgy látták, hogy ki kell egyezni a kor elkerülhetetlen változási tendenciáival, tehát a modernizáló reformokat elfogadni, sőt, kezdeményezni kellene; és amikor s a legkülönbözőbb ellenzéki irányzatok legértelmesebb tagjai még mindig olyan hangon fogalmazták meg társadalomkritikájukat, hogy legalább kommunikációképesek voltak egymással és a nyitottabb szabadelvűekkel. De mielőtt illúziókba ringatnánk magunkat, gyorsan hozzá kell tennünk: mindössze néhány éves periódusról volt szó. Viták, nézeteltérések, kisebb-nagyobb konfliktusok sorozata után végül megtörtént a szakítás (c 3.1.3). 3.1.2 Lucidum intervallum E fent említett , kegyelmi pillanat" szülte a Társadalomtudományi Társaságot, amelynek két jól megkülönböztethető korszaka volt: 1901 és 1906 között viszonylag széles kör vett benne részt, amelyen belül a (későbbi) radikálisok a számos csoport egyike, még csak nem is a legfontosabb (bár tendenciaszerűen erősödnek). Az emberi természet úgy van berendezve, hogy új eszmék és irányzatok felfogására csak mérsékelt képességgel bír, mely képességet a jelenlegi uralkodó eszmék és irányzatok terjedelme és iránya szabja meg. A túl sok veszélyezteti azt, hogy valami felvétessék, egészen úgy, mint a kémiai vegyületek csak korlátolt számú és előre kiszámítható mennyiségű alkatrészek felvételére képesek. — fogalmazott a Huszadik Század programadó cikke. (Jászi 1900:11) Ugyanitt megjegyezték ugyan, hogy , örömmel adunk tért minden tudományos célzatú dolgozatnak, bármely iskolához vagy meggyőződéshez tartozzék is írójuk", de +8] +
