Oldal 76 [76]
OCR
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN s 5 munkásnő kivételével? valamennyien férfiak (Somogyi 1974/1888:74); s 5796 volt a , tanult munkások", azaz szakmunkások aránya (Somogyi 1974/ 1888:84); s a munkások 72,7909-a 50 éves vagy fiatalabb, de 1,996 idősebb 70 évnél (sőt, 2 fő 76-80 éves is van) (Somogyi 1974/1888:83); s ,12 év aluli munkás egyáltalán nincsen, 14 éven alulit pedig csak kettőt találunk" (Somogyi 1974/1888:82); s mindössze 58 munkás (kevesebb, mint 59) bírt választójoggal, általában kisebb ingatlan birtoklása alapján, , 12 ács pedig nemesi oklevél alapján eszközölte ki felvételét a választópolgárok névjegyzékébe!"? (Somogyi 1974/1888:95) Tekintettel a magyar munkásság létszámának korábban emlegetett gyors gyarapodására (tizenötszörös növekedés 1848 és 1888 között, Rézler 1974/1938:16), és arra, hogy a parasztságból kilépők első nemzedéke ritkán válik szakmunkássá, nem meglepő, hogy a magyar munkásosztály első generációjában jelentős volt a külföldiek aránya. A nemzeti/etnikai származás természetesen Somogyit is foglalkoztatja: az Óbudai Hajógyárban dolgozók s 7996-a magyarországi születésű, mig 21%-a külföldön született (utóbbiak 85%-a , Ausztriából" — azaz a birodalom másik feléből, mert Somogyi cseh, morva, galíciai, dalmát stb. munkásokat is ,osztrákként" kezel); a többiek főleg németek és olaszok, de ez csak tizennyolc, ill. tizenhat munkást jelent). Mivel valamennyi forrás szerint a külföldről jött munkások szinte mindig egyedül jöttek, itt házasodtak, s a gyerekeik általában már magyarként szocializálódtak. »Magyarok” alatt néha Somogyi magyarországiakat (belföldieket) ért, máskor viszont megkülönbözteti a nemzetiségeket az etnikai magyaroktól - bar ältaläban pontos számok nélkül, pl. §2 Ezek a genderarányok atipikusak voltak: 1891-ben a magyar gyáriparban dolgozók körében 26,896 volt a nők aránya. (Koncz 1984) 63 1867 után - főleg vagyoni, műveltség- és genderalapon - erősen szűkített választójogot kodifikáltak, de akik korábban is rendelkeztek választójoggal, tehát a nemes férfiak, továbbra is megőrizték ezt a jogosultságukat. Itt érdemes emlékeztetni, hogy az 1848 előtt időszakban a nemesség alig egytizede rendelkezett egy jobbágyteleknél nagyobb földbirtokkal, a többség vagyontalan volt. A , hétszilvafás nemesek" egyik tipikus foglalkozása a kisipar volt, így, egyfajta társadalomtörténeti fricskaként, nem meglepő, ha egy részük a nagyiparban kötött ki, és amunkásosztály része lett. + 75 +
