OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A teljesítménynek és az úttörő jellegnek kijáró elismerésem ellenére sem kísérlem meg a 350 oldalas mű részletes elemzését. A könyv tartalmilag ugyanis nem kapcsolódik s sem a korabeli nemzetközi protoszociológiához (szerzője kiadatta ugyan angolul is, de érdemi figyelmet nem sikerült kiváltania), s sem saját korának magyar prototársadalomtudományi diskurzusához, s sem pedig az őt követő korszak magyar protoszociológájához. Szeretném azonban elkerülni, hogy olvasóimban az maradjon meg, hogy Pulszky egy teljesen érdektelen, , poros" szerző; ezt a benyomást (írásainak egy rövid válogatásán túl, 1999) remélhetőleg eloszlatja a következő rövid kis írás. 2.3.2 A munkáskérdés felemelkedése 1. -— egy elméleti kitekintés A munkáskérdés Magyarországon nem honi iparczikk, hanem behozott termény. A mennyi van belőle, nem saját talajunkból nőtt, hanem külföldről vándorolt be hozzánk — kezdi A munkáskérdés első soraiban. (Pulszky 1890:3) Ilyen gondolatokat sokan fogalmaztak meg, már akkor is, majd a következő százharminc év során is, de rendszerint azzal a szándékkal, hogy a kérdést bagatellizálják és/vagy a célból, hogy a munkásságot mintegy szimbolikusan is eltávolítsák a magyar rögvalóságtól. Pulszky azonban rögtön így folytatja: De ezen nincs mit örülnünk, és nincs is okunk azt hinni, hogy ezért kevésbé komoly, vagy könnyebben volna megoldható mint másutt. (Pulszky 1890:3) A munkásságot, és így a munkáskérdést is a nagyipar szüli, márpedig, szögezi le Pulszky, a nagyipar megteremtése/megerősítése Magyarország számára szükségszerű, mind a nemzetközi pozíciónk, mind pedig belső viszonyaink miatt: s ennek hiányában ugyanis lemaradunk a nemzetek versenyében; illetve s mivel másképp nem lehet eltartani a gyarapodó népességet. Pulszky indirekt igazolását jelenti, hogy ezután ívelt fel a tengerentúli kivándorlás: az első világháborúig a Magyar Királyság mintegy kétmillió polgárából lett migráns. Nem csoda, hogy kivándoroltak, hiszen változatlanul több millió ember próbált mezőgazdaságból megélni, miközben sem elegendő földdel, sem + 70 +