Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000030/0000

A magyar szociológiai gondolkodás története 1990-ig

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Dupcsik Csaba
Cím (EN)
The History of the Sociological Imagination in Hungary until 1990
Tudományterület
Szociológia / Sociology (12846), Történettudomány / History (12970), Eszmetörténet, szellemtörténet, tudomány- és technikatörténet / History of ideas, intellectual history, history of science and techniques (12981)
Sorozat
Károli könyvek. Monográfia
Tudományos besorolás
monográfia
022_000030/0070
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 71 [71]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000030/0070

OCR

DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A teljesítménynek és az úttörő jellegnek kijáró elismerésem ellenére sem kísérlem meg a 350 oldalas mű részletes elemzését. A könyv tartalmilag ugyanis nem kapcsolódik s sem a korabeli nemzetközi protoszociológiához (szerzője kiadatta ugyan angolul is, de érdemi figyelmet nem sikerült kiváltania), s sem saját korának magyar prototársadalomtudományi diskurzusához, s sem pedig az őt követő korszak magyar protoszociológájához. Szeretném azonban elkerülni, hogy olvasóimban az maradjon meg, hogy Pulszky egy teljesen érdektelen, , poros" szerző; ezt a benyomást (írásainak egy rövid válogatásán túl, 1999) remélhetőleg eloszlatja a következő rövid kis írás. 2.3.2 A munkáskérdés felemelkedése 1. -— egy elméleti kitekintés A munkáskérdés Magyarországon nem honi iparczikk, hanem behozott termény. A mennyi van belőle, nem saját talajunkból nőtt, hanem külföldről vándorolt be hozzánk — kezdi A munkáskérdés első soraiban. (Pulszky 1890:3) Ilyen gondolatokat sokan fogalmaztak meg, már akkor is, majd a következő százharminc év során is, de rendszerint azzal a szándékkal, hogy a kérdést bagatellizálják és/vagy a célból, hogy a munkásságot mintegy szimbolikusan is eltávolítsák a magyar rögvalóságtól. Pulszky azonban rögtön így folytatja: De ezen nincs mit örülnünk, és nincs is okunk azt hinni, hogy ezért kevésbé komoly, vagy könnyebben volna megoldható mint másutt. (Pulszky 1890:3) A munkásságot, és így a munkáskérdést is a nagyipar szüli, márpedig, szögezi le Pulszky, a nagyipar megteremtése/megerősítése Magyarország számára szükségszerű, mind a nemzetközi pozíciónk, mind pedig belső viszonyaink miatt: s ennek hiányában ugyanis lemaradunk a nemzetek versenyében; illetve s mivel másképp nem lehet eltartani a gyarapodó népességet. Pulszky indirekt igazolását jelenti, hogy ezután ívelt fel a tengerentúli kivándorlás: az első világháborúig a Magyar Királyság mintegy kétmillió polgárából lett migráns. Nem csoda, hogy kivándoroltak, hiszen változatlanul több millió ember próbált mezőgazdaságból megélni, miközben sem elegendő földdel, sem + 70 +

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
986.73 KB
Permalinkből jpg
022_000030/0070.jpg
Permalinkből OCR
022_000030/0070.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde