OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G stb.), tekintélyéhez való kapcsolódás minden tudomány számára roppant fontosnak számított, s valljuk be, a földrajztudomány pozíciói ekkoriban sokkal jobbnak tűntek, mint a szociológiáé bármikor. A tekintélye is magasabbra ívelt, nemcsak Hunfalvy életében, de a halálát követő bő fél évszázadban is. Művelői gyakran kiterjedt ismeretterjesztő és publicisztikai tevékenységet is folytattak, Cholnoky nevéhez például mintegy ötven kötet, hétszáz tudományos és ismeretterjesztő cikk, és több ezer népszerűsítő előadás fűződik. A korabeli földrajztudomány egy másik emblematikus alakja, Teleki Pál pedig mintegy saját személyében is szimbolizálta a földrajz, a közvéleményformálás és politika szoros korabeli kapcsolatait (de ez már nagyon 20. századi történet)."" 2.3 És A SZOCIOLÓGIA? 1900 novemberében Emmer Kornél képviselő az országgyűlés pénzügyi bizottságában javasolta egy önálló szociológiai tanszék felállítását. Képviselőtársa, Pulszky Ágost azonban elvetette az ötletet, mondvän: „az amit sociologiänak neveznek, mind benne van a meglevő disciplinákban, különösen a jogbölcseletben". (id. Kupa 2012:466) A bizottság Pulszky álláspontját fogadta el. A történet többszörösen tanulságos. Az 1. fejezetben is utaltam Némedi tanár úr gondolatára az egyetemi tanszék kulcsszerepéről a szociológia intézményesülése szempontjából. Ugyanakkor a fent idézett vitában e egyrészt, az esetleges szociológiai tanszék alapításáról nem egy egyetemen, nem tudományos körökben, hanem az országgyűlésben vitatkoztak (s még csak nem is a kulturális és oktatási bizottságban). s Másrészt, a vitában Pulszky kettős minőségében jelent meg: országgyűlési képviselőként, korábbi államtitkárként politikus, ugyanakkor a Budapesti Tudományegyetem jog- és állambölcsészet professzoraként tudós is volt. Nem értette volna, mire jó a szociológia? Éppen ellenkezőleg: főműve, A jogés állambölcsészet alaptanai (1885) a 19. század legjelentősebbnek tartott magyar szociológiai műve (lásd lenn). s Sőt: Pulszky egy évvel később alapító elnöke lett a Társadalomtudományi Társaságnak, amelyet -— joggal — az első szociológiai egyesületnek tekintenek (— 3. fejezet). A szociológia egy , alternatív intézményesülési kísérletével" találkozhatunk? Esetleg Emmer túlértelmezte a kijelentést, s egy jelentőséggel nem bíró 60 Némileg részletesebben: Dupcsik 2005:56-61 és 145—148. + 66 *