Oldal 63 [63]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Befejezésként, 1854-ben, már Magyarországon írta első soraiban: Bár a legdurvább anyagisággal vádolják rendesen e kort, amelyben élünk: ha nyugodtan vizsgáljuk, amik körülünk történnek, mindnyájunknak meg kell győződnünk afelől, hogy alig találhatni a történetekben egyetlen századot, melyben egész népek bizonyos eszmékért nagyobb készséggel áldozták volna föl anyagi jólétöket. Ebből következik, hogy csak akkor foghatjuk föl korunk összes mozgalmait, ha tisztában vagyunk azon eszmék felől, amelyek e mozgalmakat előidézték, s azoknak irányát kijelölik. Ha azt akarjuk, hogy a tudomány a közizgatottság csillapítását előmozdítsa, mindenekelőtt azt kell tehát tisztába hozni, minő értelmet tulajdonítnak azon eszméknek, amelyekért korunk lelkesül, mily befolyást gyakorolnak ez eszmék az összes viszonyokra, különösen az államra, s mily föltételek mellett lehetséges ez eszmék valósítása? Rögtön ezután azonban kifejti, mi az a kettős föladat, melyet magamnak kitűztem. Vizsgálni kellett mindenekelőtt: mely értelemben törekedtek eddig a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméit valósítani; mely eredményei lettek e törekvésnek, s hová fog vezetni valószínűleg, ha tovább is ezen irányt követik? [...] Aztán meg kellett mutatni: vajon helyes-e ezen értelem, vagyis egy-e azzal, amely értelemben e fogalmak valósággal uralmat gyakorolnak az emberek kedélye fölött; meg kellett mutatni, mely értelemben lelkesül az emberek nagyobb része ezen eszmék mellett, azaz mily értelemben kell azokat sajátképp korunk uralkodó eszméinek tekintenünk: és elvégre, hogy ez értelemben véve ezen eszméket, lehető-e és mely eszközökkel lehet valósítanunk? (Eôtvôs 1981/1851-1854:5) Eötvös, bár közéleti emberként sosem tekintette másodlagosnak — s6t — az eszmék normatív tartalmát, tehát hogy erkölcsileg helyesek-e vagy sem, itt „szociológiai" szempontból veszi azokat szemügyre: hogyan hatnak az eszmék az egyének és a csoportok gondolkodására, cselekvésére, s ezáltal hogyan hatnak a társadalmakra? Három ilyen , uralkodó eszmét" különböztet meg: s szabadság, s egyenlőség és s , nemzetiség." Eötvös ismerte Az amerikai demokráciát (Tocgueville 1993/1835—1840), bár A régi rendet (Tocgueville 1994/1856) sajnálatosan nem, hisz" az később jelent + 62 +
