Oldal 61 [61]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G s A nyelv tehát a társadalmiság legfontosabb eleme: , A nemzet lesz nyelve, hite és társadalmi szerkezete által" — idéztük az előbb, s Hunfalvy akkor így folytatta: ,E három közt a nyelv az első; ez a nemzetnek születése és, ha szabad így mondani, életének fája is." (Hunfalvy 1876:48) A nyelv az ember számára alapvetőbb jelentőségű, mint a vérségi kötelékek, a származás: mert asszimiláció útján is be lehet kerülni egy nemzetbe (, hozzáragaszkodás"), vagy ki lehet onnan kerülni (, elszakadás"). A németből magyarrá asszimilálódott Hunfalvy itt nyilván , hazabeszél", de azért elméletileg is átgondolta: az mi a nemzetet képezi, kiváltképp a nyelv, nem születik az emberrel, az a társadalommal, a néppel jár; az egyed... itt nem állat, melly illető fajának egy darabja, hanem ember, a ki egy társadalomnak, népnek vagy nemzetnek tagja, s mint illyen a társadalom öröklött javaiban osztozik, s azokat maga tehetségével is fenntartja, szaporítja s utódaira hagyja. (Hunfalvy 1876:34) Sarkítva: Hunfalvy nem , elhagyta" a társadalom tanulmányozását — csak meggyőződésévé válhatott (vagy éppen különösebb reflexió nélkül ebbe az irányba tartott szellemi fejlődése), hogy a , társadalom" lényegét a néprajz és a nyelvészet segítségével jobban meg lehet ragadni, mint a még ki sem alakult, a Comte által is csak , ígérgetett" szociológia eszköztárával. 2.2.3 Mozaik: Eötvös József, avagy miért nem lett magyar Tocgueville II. Báró Eötvös József (1813—1871) apja Eötvös Ignác volt, , Magyarország legellenszenvesebb embere", hírhedten császárhű hivatalnok; anyja német arisztokrata, a kis József állítólag csak iskoláskorában tanult meg magyarul. Apja ugyanakkor azt a Pruzsinszky Józsefet fogadta mellé házitanítónak, akiről tudta jól, hogy egykor a Martinovics-mozgalom részeseként börtönben is ült. Eötvös ,,csodagyerek" volt, huszonkét évesen az Akadémia levelező tagja, majd pár év múlva rendes tag, illetve a Kisfaludy Társaságnak is tagja, később mindkét intézménynek az elnöke is lett. Közhivatalnok, irodalmár, aki már az 1840-es évektől aktívan politizált. Az ún. centralisták egyik vezető alakja. A centralisták — Eötvös, Szalay László, Trefort Ágoston és mások -— sajátos áramlatot képeztek a liberális táboron belül. Irányvonalukat leginkább az különböztette meg, hogy bizalmatlanok voltak azzal kapcsolatban, mennyire lehet a vármegye egy liberális ellenzéki politika alapja. " 60"
