Seite 58 [58]
OCR
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN A szerzö szerint a „munkaelosztäs” [munkamegosztäs] ältal jön letre a „tärsadalom" [társadalom], s ez különbözteti meg a , természeti állapotot, a vadságot" az „orszägultsäg (civilisatio)” ällapotätöl. Minel fejlettebb lesz a társadalom, , annál parányibb része az egész nagy munkából jut neki, tehát teljes létéhez annál sűrűbben szorul másokra." (Hunfalvy 1847, idézi Kupa 2012:150) Hunfalvy Pál írta a fenti sorokat (egyébként véletlenül ismét 1847-ben) tehát mintegy fél évszázaddal azelőtt, hogy Durkheim hasonló gondolatokat fogalmazott meg a társadalmi munkamegosztás jelentőségéről és hatásairól. De itt nem is annyira a gondolatok eredetisége számít, mintsem hogy Durkheim képes volt — eleve sokkal jobban kidolgozott — eszméit egy több évtizedes munkával felépített életműbe ágyazni. Sőt: Durkheim hasonlóan tudatos volt a modern francia szociológia intézményrendszerének kiépítésében is. (Némedi 1996) Hunfalvy azonban egészen más úton indult tovább a fent idézett fejtegetésektől. A szepességi Nagyszalókon, mint Paul Hunsdorfer született Hunfalvy Pál (1810-1891) 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés képviselője lett, aki 1849-ben követte Kossuthot Debrecenbe. Mivel ott az országgyűlés jegyzője volt, nem lehetett biztos abban, hogy a Haynau-korszakban nem büntetik meg, de 1850-ben amnesztiát kapott. Innentől kezdve tudományos pályára lépett, idővel akadémikusként, s bár képviselő, majd a főrendiház tagja lett, elsősorban az általa addig is művelt néprajzra és nyelvészetre helyezte a hangsúlyt. , Szociológiai" műveit el is feledték, és csak a 20. században ásták őket elő újra. (Kupa 2012:147-148) Kupa Läszlö szociolögiatörtenesz a 19. szäzadi magyar szociolögiai gondolkodäsröl irt 2012-es tankönyveben (A policia alkonyatöl a szociolögia hajnalaig. A magyar szociológiai gondolkodás kialakulása a reformkortól a századfordulóig) negyven oldalt tesz ki ,a Hunfalvy-fejezet" (az 556 oldalas könyvből). Elolvasva azonban kiderül: e fejezet jelentős részében nem magáról Hunfalvyról van szó, hanem azon korabeli német szerzőkről, akik a legnagyobb hatást gyakorolhatták rá (Stein, Widmann). Kupa koncepciója szerint ugyanis Hunfalvy Pál három művet szentelt , szociológiai" gondolatoknak 1847 és 1852 között, majd „pälyakorrekciöt” hajtott végre a néprajz és a nyelvészet felé (amelyet egyébként már korábban is művelt). Ez magyarázza a szóban forgó fejezet címét is: A ,pályaelhagyó" előfutár: Hunfalvy Pál. (Kupa 2012:147) Vitatnám ezt az értelmezést: szerintem nem Hunfalvy volt pályaelhagyó, hanem a néprajz vált ki a differenciálatlan proto-társadalomtudományi közegből, és kezdett külön intézményesülni — lassan, igaz, de még így is messze megelözve a magyar szociológiát. Már a 19. század első felében nagyon jó leíró néprajzos művek születtek; 1889-ben alakult a Magyarországi Néprajzi Társaság, amelynek « 57 e
