OCR
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN általános természeti jellemmel bir, nemzetnek nevezhető, s ezt anyagi vagy fajnemzetiségnek lehetne nevezni. (Kossuth 1847:375—376) Bár a 19. századi diskurzusokban a , természet" gyakran úgy jelenik meg, mint a társadalom igazi fundamentuma, amely , valóságosabb", mint a kontingens és változó társadalmi viszonyok, Kossuth esszéjében éppen fordított az összefüggés. Tehát: a politikai berendezkedés és a társadalmi integráció erősebb kapcsot jelent, mint a puszta etnikai/kulturális/, biológiai" egység. Ez a korban szokatlan mértékben , szociológiai" gondolkodásra utal: . . Ollyan népfaj, mellyet ezen általános természeti jellemnél erősb kapcsok nem kötnek össze, még nem igen szilárd politikai testet képez. Korunk egy magasb nemét ismeri a nemzetiségnek: azt t. i. midőn egy népnek tagjait a gondolkozás, vélemények, jog és szabadság, műveltség, politikai institutiok s ältaläban minden magasb es legmagasb polgári érdekek és törekvések egyenlősége alakítja egy nagy erkölcsi és politikai testté, s ezek kétségkivul a legerősb kapcsok, mellyek egy nemzetet egyesiteni képesek. (Kossuth 1847:376) Kossuth kinyilvánítja, hogy a továbbiakban a nemzet alatt a fent meghatározott politikai nemzetet érti — megelőlegezve azt a fogalmat, amelyet majd 1868-ban kodifikálnak.?? , Valahányszor tehát nemzetiségről szólandok, mindég politikai nemzetiséget fogok érteni" — tisztázza Kossuth, a lenti lábjegyzetekben idézett részletek után. (1847:376) Kossuth fogalomhasználata problematikus: a nemzet kifejezést használja szűkebb (etnikai) és tágabb (politikai) értelemben egyaránt, majd a nemzet szinonimájaként használja a nemzetiség kifejezését, de elsősorban a politikai nemzetre értve (miközben a nemzetiség, az 1848 utáni korszak egészében, elsősorban etnikai csoportot jelent a magyarban). Kossuth azt is egyértelművé teszi, hogy számára az az ideális állapot, amikor egybeesik a politikai nemzet és az etnikai/kulturális/, biológiai" nemzet (amelyet a továbbiakban, az egyszerűség kedvéért , természeti nemzetként" említek). De még ha előfordul is, hogy egy , természeti" szempontból heterogén népesség közös politikai nemzetet alkot, az utóbbi nagyobb , hatóerejénél" fogva nyelvileg is homogenizálja őket."" Ilyen implicit módon derül ki tehát, hogy a politikai s... Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja..." (Az 1868. évi XLIV. törvénycikk a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában) a Ilyen [politikai] nemzet, ha e fölött meg vérben s nyelvben is egy, meghódithatlan; de ha különféle népfajokból szövetkezett volna is, csakhamar vérben s nyelvben is rokonulni fog. [...] Ha amagyar korona tizennégy millió alattvalóját közös nyelv és közös származás egyesitené, ugy kétségkivül kevesb okunk lenne jövendőnk felett aggódni s nemzetiségünket félteni." (Kossuth 1847:376)