OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G [Washingtonban, a Feher Häznäl] Beléptünk a gyönyörű, pázsitos udvarra. Seholt sem őrök, sem gárdisták, sem libériás cselédek nem mutatkoztak; senki nem gátolta menetelünket. A ház pompás peristyliuma alatt sétáltunk nehány minutát, míg végre egy cseléd jött ki. Elmondtuk neki szándékunk..., hogy magyarok vagyunk, s csak tiszteletére lenni kívánunk a praesidensnek. A cseléd hamar visszatért azon izenettel, hogyha nekünk tetszeni fog, holnap 11 órakor szívesen lát a praesidens. Másnap pontosan megjelentünk a szabott órán... [...] Csakhamar megjelent Jackson úr is, egy magos szál, őszibe elegyedett nyájas öreg, közönséges fekete öltözetben, minden megkülönböztető jel nélkül. Amint belépett, eleibe mentünk, megmondtunk nevünk és nemzetünket, s hogy őtet látni igen óhajtottuk. Szívesen nyújtotta kezét mindnyájunknak, széket foglalt, maga körül leültetett, s a több ott lévő urakat is nevenként megismertette. Mintegy fél órát mulattunk nála, azalatt hazánkról s utazásunkról kérdezőskedett. A beszéd osztán amerikai tárgyakra fordult... Egyszerű eléadással, nyájas magaviselete szinte feledtetni kezdették a beszéd folytában, hogy tizenhárommillió ember első tisztviselőjével beszélünk. (Bölöni 1984/1831:482—484) Jackson egyébként tizenhárom évesen részt vett a függetlenségi háborúban, a legendásan kemény katona később több embert párbajban ölt meg, elnökként túlélt egy merényletkísérletet, amikor személyesen ő tette harcképtelenné a merénylőt. A populista amerikai politikusok egy korai példájaként tartják számon, az ő nevéhez kötik a ,zsákmány-rendszer" bevezetését is (tehát amikor egy kormányváltásnál állások tömegével jutalmazza a támogatóit). Könyörtelen volt a politikai harcban: egy korabeli karikatúrán például füstölgő pisztollyal áll egy vértócsában heverő holttest mellett, kérdve: , Vitatja még valaki a politikámat?" Egy másik karikatúrán Adams elnököt, legyőzött ellenfelét , akasztja fel”. Az 1828-as kampány annyira durva volt, hogy szeretett felesége szívrohamot kapott és meghalt. Különösen megszállottan harcolt , a bankokkal" szemben - ironikus, hogy ma ő a Mr. Húszdolláros is... Bölöninek egy alkalommal valósággal , tudásszociológiai" fejtegetései vannak: Ki egy utazót munkája után mindenütt követett útjában, annak nemcsak elméje s érzelme fordulatait, hanem még házi körülményeit is szinte kitalálná." Majd ennek alapján elemez néhány amerikai útleírást: s a francia, aki La Fayette-et kísérte el az 1820-as években, csak ünnepségeket látott; s a fiatal német értelmiségi , merész hasonlítgatásai szép lélek kitűnései, de Amerikában is nem oly fényesen áll minden dolog, mint ő leírta"; 50"