Oldal 49 [49]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G 2.2 MOZAIKOK A 19. SZÁZADI MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIÁBÓL 2.2.1 Mozaik: a reformkori utazasirodalom, avagy miért nem lett magyar Tocqueville I. Emlékeznek Alexis de Tocqueville-ra? 1831-ben elutazott Amerikaba, elvileg a börtönviszonyokat tanulmányozni, amelyről — kétéves utazása után — valóban írt egy jelentést. Az út igazi terméke azonban a monumentális A demokrácia Amerikában lett (az első teljes magyar kiadás 1097 oldalas lett, 1993/1835—1840). Részben ugyanekkor, 1830—32-ben járt Nyugat-Európában, majd Észak-Amerikában egy másik utazó, aki ugyancsak egy útleírást jelentetett meg: Bölöni Farkas Sändor (1795-1842) Napnyugati utazds cimü müvérél van sz6 (1984/1831). Könyvét az Egyesült Államokban, angol fordításban csak a 20. század végén adták ki először. Mielőtt rákezdenénk a nemzeti hagyományaink fontos részét képező sSiránkozásra", hogy , bezzeg, ha egy világnyelven publikált volna, és nem a mi elszigetelt nyelvünkön", ismerjük el sportszerűen: a Napnyugati utazás tényleg nem válhatott volna olyan protoszociológiai alapművé, mint Tocgueville Demokráciája. A francia szerző ugyanis az amerikai társadalom egészéről próbál széles körű áttekintést adni, a politikai berendezkedéstől a magas és köznapi kultúránművelődésen át a mentalitásig vagy a mindennapi életig — s mindezt egy koherens elméleti kerettel próbálja magyarázni, méghozzá meglehetősen éleslátóan. A Napnyugati utazás erre nem képes, bár a műnek így is megvannak a maga érdemei. Bölöninek remek megfigyelései vannak, jó szeme van arra, hogy egy-egy mindennapi jelenséget általánosítson, majd valami mélyebb összefüggés megnyilvánulásaként állítsa azt elénk. Ha jóindulatúan értelmezzük — márpedig én vH ezt javaslom -, akkor azt is mondhatjuk, hogy a későbbi kulturális antropológiát sokban megelőző attitűddel, bár amatőr eszközökkel írja le a korabeli NyugatEurópát és Észak-Amerikát. Például amikor elmegy Párizsban a volt Királyi Könyvtárba: A Királyi Bibliothéka a Richelieu utcában kívülről inkább klastromot mutat, mint a benne levő gyűjteménynek rakhelyét. A kapu felett hajdon ez volt írva aranyos betűkkel: , Bibliothégue du Roi" [, a Király Könyvtára" — D. Cs.], de a júliusi revolúciókor a Roi" szót kivakarták, valamint máshelyt is Párizsban minden épületekről, címerekről, a , Roi" és , Royal" [, király", ill. ,királyi" — D. Cs.] szókat mindenütt kitörölték. Ezen bibliothékába mindennek ingyen szabad bémenni. Pompás grádics vezet fel az első emeletre, hol a könyvek vannak. A grádics fordulatjainál és az ajtóban nagy betűkkel ezen instrukciö van irva: „Essuyez vos pieds s’il vous plait!” [,,Sziveskedjenek a labukat letörölni!" - D. Cs.] A Müzsäk nem szeretik tehät a säros stiblit. Az ajtón belöl pedig + 48 +
