OCR
1. BEVEZETÉS bíciók hiánya, hanem a társadalmi környezet (hangsúlyosan ideértve a politikai intézményrendszert) akadályozta meg, hogy korábban létrejöjjön a professzionális szociológia. A továbbiakban azt próbálom bebizonyítani, hogy s ez a sokszor szertefolyó, gyakran valóban , amatőr" magyar protoszociológia vagy szociológiai jellegű gondolkodás érdemes a tanulmányozásra. S nem (csak) azért, mert ,ez Magyar Narancs: kicsit kisebb, kicsit savanyúbb, de a miénk." s Hanem azért, mert egyrészt — egyes történész kollégák heroikus erőfeszítése ellenére — a mai magyar közgondolkodás kétségbeejtően gyengén ismeri az utolsó majd" kétszáz év magyar társadalomtörténetét,"" márpedig ehhez a korabeli társadalommegismerők mégiscsak jelentős segítséget nyújthatnak. s Másrészt: a magyar szociológia — egyes szociológiatörténész kollégák heroikus erőfeszítése ellenére — kétségbeejtően nem ismeri saját hagyományait. Ennek pedig nem lesz jó vége: a szociológia, mind a nemzetközi színtéren, mind itthon, túljutott tekintélyének zenitjén. A korábbi, mainál nagyobb figyelmet és elismerést talan meg sem érdemeltiik — de a mai, nem tulzas, elsorvasztasra tett kísérleteket sem érdemeljük meg. A magyar szociológia hanyatlásáról talán még túlzás beszélni, de valamit kezdenünk kell, az biztos. Próbálkozzunk először örökségünk számbavételével. 15 Bacsó Péter halhatatlan A tanú című filmjéből idéztem. 16 Nincs terem, hogy bővebben belemenjek, de a politikatörténet egyszerre van némileg jobb, illetve sokkal rosszabb helyzetben. Hanák Péter az 1990-es rendszerváltás körül arról beszélt, hogy mivel nem akart ideológiai/politikai tabukat kerülgetni, egyszerűen eldöntötte, hogy az 1918 utáni eseményekkel történészként nem fog foglalkozni. A 2010-es évekre ismét több száz vagy éppen ezeréves események története is nyomasztóan átpolitizálódott.