Seite 43 [43]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G tetszelgő professzort ideális esetben a vállalkozónak, szervezőnek kellett felváltania." (Némedi 2005:544) Korántsem mellesleg: adatokat korábban is gyűjtöttek a társadalomról, tulajdonképpen már a 18. század vége óta. Mindezt azonban nem tekintették a protoszociológia, majd sokáig a klasszikus szociológia részének sem, ezzel a statisztika vagy az ,államismeret" és hasonló szakmák foglalkoztak. Az ilyen adatgyűjtéseket nem a tudományos megismerésre való törekvés, hanem gyakorlati szempontok, az állam, a közigazgatás, az üzleti világ — például a biztosítással foglalkozó cégek — érdekei diktaltak. (Némedi 1999b) A manapsag ,,elvalaszthatatlannak" tűnő empirikus — tehát a mások vagy saját kutatás által gyűjtött adatok és megfigyelések felhasználásán alapuló - és az elméleti szociológia tehát hosszú párhuzamos fejlődés után a két világháború közötti USA-ban kapcsolódott össze. , Ez olyan, mint némely hosszú házasság" — mondta Némedi Dénes fanyarul az egyik előadásában az ELTE-n, az 1990-es évek elején -, , állandóan civakodnak, de el nem tudnák képzelni egymás nélkül az életüket..." Ez az amerikai szociológia vált globálissá a második világháború után, és csak az 1960-as években kezdett feltűnni az európai szociológusok új nemzedéke, amelyet immár az USA-ban is tisztelni kezdtek." A fenti nagyon vázlatos áttekintésben gyakorlatilag csak három országra — Franciaország, Németország, Egyesült Államok — koncentráltam, és láthattuk, hogy még itt is nagy különbségek mutatkoznak a fejlődés menetében. Mégis, elmondhatjuk, hogy másfél évszázados, intellektuálisan nagyon is releváns előzmények után az 1890-es években létrejött és — legalábbis nemzetközi szinten — azóta is folyamatosan működik a szociológia intézménye. E kötetben azonban a magyar szociológiáról fogunk beszélni — ajjaj! Hazánkban 1946-ban jött létre az első, érdemben is szociológiainak minősíthető tanszék, hogy aztán nagyon gyorsan fel is számolják, és magát a tudományunkat is betiltsák, „burzsoäa ältudomänynak” minösitsek (> 5.4.2). A következö nekifutäsra az 1960-as években került sor (c 6.2.1), de — valószínűleg szükségszerűen — sokáig megmaradt a magyar szociológia egyfajta amatőr jellege. A továbbiakban azt fogom bemutatni: s a társadalom megismerésének törekvése tulajdonképpen már Comte magyar kortársai óta nagyon erősen jelen volt, de nem a tehetség vagy az am4 A teljesség igénye nélkül, de kiemelkedő jelentőségűek: Pierre Bourdieu, Jürgen Habermas, Anthony Giddens, Niklas Luhmann. + 42 +
