Page 42 [42]
OCR
1. BEVEZETÉS A két világháború közötti korszakban a legtöbb európai országban a klasszikus szociológia stagnálni kezdett. Némedi így jellemzi a Simmel (1918) és Weber (1920) halála utáni helyzetet a központi helyzetű Németországban: , A német professzor Sombart szavával szólva [ha elismert, akkor] »värür«, vagy, ha elismertsége, tekintélye kérdéses, [akkor] srablólovagx. Önállóságukra kényes, javaikat féltékenyen őrző tudósok voltak. Az utókor ítélete meglehetősen kemény lett: alig van valaki, akit ma komolyan vennének." (Némedi 2005:281) Kivételnek tekinthető szerző Karl Mannheim, vagyis Mannheim Károly, de éppen az ő professzori tevékenysége volt a legrövidebb (c 5.4.3). Ráadásul még ez a stagnálónak minősíthető korszak is csak 1933-ig tartott — ezt követően a hatalomra jutó nácik gyakorlatilag felszámolták a szociológiát. 3.2) Modern szociológia (a két világháború közötti korszaktól napjainkig). A korábban népes, de tipikusan gyenge amerikai szociológia azonban éppen a két világháború között kezdett fellendülni. A filozófus George Herbert Mead, bár életében nyilván nem is álmodott ilyesmiről, halála után lett egy erőteljes elméleti irányzat, a szimbolikus interakcionizmus , alapítója". ? A már említett Talcott Parsons pedig, az európai hagyományok legjobbjainak feldolgozásával vált több mint két évtizedre a világ első számú elméletészévé (ilyen domináns pozíciót azóta sem töltött be egyetlen szociológus sem — noha nyilván jó néhányan álmodtak ilyenről). Parsons tekintélyére jellemző, hogy a második világháború után az újraszerveződő (nyugat-Jeurópai szociológia rajta keresztül, Amerikából reexportálta saját hagyományait. De, mint utaltam rá, nem az elméletek változása volt a döntő — hanem a módszerek és a szociológiai üzem működésének változása. Már az 1920-as években, az Amerikában akkor domináns Chicagói Iskola kutatói kimentek a terepre, és olyan empirikus kutatásokat végeztek, amelyek Európában Durkheim és Weber korában, majd még évtizedekig nagyon ritkák voltak. Majd az 1930-as évekre általános módszerré vált a kérdőíves kutatás, amelyeket a korábbinál sokkal tudatosabb, profibb matematikai statisztikai módszerekkel dolgoztak fel." Az új munkastílus teammunkát, több pénzt, egyetemeken belüli kooperációt, illetve az egyetemen kívüli (üzleti, kormányzati, esetenként média-) szereplőkkel való együttműködést igényelt. , A magányos, karizmatikus próféta szerepében 2 Ráadásul nem is saját írásain, hanem tanítványai által kiadott jegyzetein keresztül. (Mead 1973/1934) 13 Elektronikus számítógépek még nem léteztek, de lIyukkártyákat használó, amolyan mechanikus ,sproto-számítógépek" már igen, az 1930-as évek Amerikájában használtak is ilyeneket egyes kutatásokban. + Al +
