Oldal 39 [39]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G képesek egy évig levelezni Párizzsal, mert ki más rendelhetné el a munkát, és utalná el a pénzt? Az amerikaiak nem értették volna ezt a szerencsétlenkedést: a helyi közösségben megszavazzák a tervet, a költségvetést, a felelőst, az ellenőröket, és ha a javítás nem készül el időben, akkor a következő választáskor megbuktatják a felelősnek tartott köztisztviselőt és/vagy politikust. Tocgueville ugyanakkor mégsem volt fenntartások nélkül elragadtatva a demokráciától: figyelmeztetett a „többseg zsarnoksaganak” veszelyere, a közepszerüseg uralmära, és megfigyelte, hogy az amerikaiak előszeretettel választanak meg inkompetens, néha kifejezetten ostoba vezetőket, " és így tovább. S míg korábban általában egy kicsit rusztikus, kevésbé kifinomult, Európához képest alulfejlett országnak tartották Amerikát, Tocgueville nagyon sóhajt, de kimondja: ez a mi jövőnk, az itt kibontakozott demokratikus rendszer. Karl Marx. A korábban említett morális/politikai szempontoktól függetlenül úgy vélem, hogy Marx korszakalkotó protoszociológus volt, mégis, eredeti" nézetrendszere egyoldalú és elavult. A kapitalizmus ipari korszakának tendenciózus elemzését nyújtja, de valljuk be: volt miből gyűjtenie, amikor sorra veszi e rendszer hibáit és vétkeit. Marx azonban gyakorlatilag csak arra használta elemzését, hogy egy politikai, ideolögiai tezist „alätämasszon”: elkerülhetetlennek, sőt kívánatosnak ítélve a kapitalizmus forradalmi úton történő elpusztítását. Bár tudom, ha a marxisták számos nemzedéke, amelyből egy fogcsikorgatva még e sorok írásakor is kitart, nem fog ezzel egyetérteni, de nem tudok enyhébben fogalmazni: Marx állítása, mely szerint a kapitalista rendszer (és ki tudja hány konkrét emberi lény) halálos iteletenek „szüksegszerüseget” ö , tudományosan alátámasztotta," a társadalomtudományok szemszögéből egyszerűen blöffnek tekinthető. Marx ugyanis nem vezette le a forradalom ,elkerülhetetlenségét”; érdemi vizsgálat nélkül, erősen normatív alapon elvetette az alternatív forgatókönyveket, az egyetlen pozitív jövőképről, a forradalom utáni ún. kommunista társadalomról pedig csak néhány homályos utalást ejtett. (Marx 1955/1867, Marx-Engels 1980/1848) Miért is nevezem ezt a korszakot protoszociológiának, tehát miért különítem el egyrészt az előzményektől, másrészt az , igazi" szociológiától? “ Jon Elster is szereti ezt a tocgueville-i gondolatot, csak ő nálam civilizáltabban adja vissza: , Amerikában a szavazók sohasem juttatnak kiemelkedő embereket a közhivatalokba, részben azért, mert lehetőségük sincs rá (a kiemelkedő emberek nem akarnak politikusok lenni), részben pedig azért, mert nem kívánnak maguknál kiválóbbat megválasztani, még ha akadnának is ilyen jelöltek." (Elster 1995:25) A megszorítást az indokolja, hogy azóta a magukat marxistának valló nézetrendszerek igen gazdag panteonja alakult ki (még ha nem is számítom ide azokat a nézeteket, amelyekre egyszerűen szitokszóként ragasztották a kifejezést.) 4. E + 38 +
