Oldal 38 [38]
OCR
1. BEVEZETÉS érdekeiket, mégis, senki által nem szándékolt módon, de végül létrehozzák a közérdeket — ha megfelelő intézményes mechanizmusok ezt elősegítik. Ilyen intézményes mechanizmust, az előző mondat többes száma ellenére, végül is csak egyet talált: a piac mechanizmusát. A piacon (vagy elvontabban, a piacgazdaságban, mint amilyen elvileg a modern kapitalizmus) mindenki azért jelenik meg, hogy anyagilag a legjobban járjon, a többi piaci szereplő rovására — de ha szabadon versenyeznek egymással, akkor kialakul a mindenki számára optimális ár, és haszonra azok tesznek szert, akik teljesítenek is. (Smith 1959/1776) Gördülékenyen működő modell, hiába mutatott rá azóta újra meg újra megszámlálhatatlan elemző, hogy egyrészt az esélyek sosem egyenlőek, a , szabadpiaci verseny" sosem teljesen szabad, és ha mégis ahhoz közelítene, az nemcsak , optimális árakat" eredményezhet, hanem tömeges munkanélküliséget, ciklikusan visszatérő válságokat, környezetpusztítást stb. is. Másrészt, a gazdaságon kívül még soha senkinek nem sikerült a piachoz hasonló integrációs mechanizmusokat találni, pedig jópáran megpróbálták, elhihetik. Adam Smitht pedig a szociológusok elől lenyúlták a közgazdászok. Alexis de Tocgueville. Roppant előkelő, arisztokrata családja gyűlölte nemcsak a forradalmat, " hanem bármilyen reformot, újítást, bármilyen jelenséget, amely a Napkirály kora óta jelent meg. Az ifjú Alexis azonban, bár forradalmár sosem lett, mégis a család fekete bárányának bizonyult, amikor elment Amerikába az ottani demokráciát? tanulmányozni. Tocgueville számára (1993/1835—1840) a demokrácia nemcsak politikai jelenség volt, tehát nemcsak arról szólt, hogy az emberek? választhatták meg a vezetőiket, hanem, mai kifejezéssel, egy sajátos társadalmi rendszer is. Magyarán: a közösség maga intézte az ügyeit, és csak annyi hatáskört adott az államnak, főleg szövetségi szinten, amennyit muszáj volt (tehát, ekkortájt legalábbis, nagyon keveset). Kései művében Tocgueville (1994/1856) francia levéltárakban kutatott, és azt találta: európai hazájában a kormányzat már az Ancien Régime idején minden erőt elszívott a vidéktől (és a forradalom után az állam ereje csak növekedett a társadalom felett). Például egy vidéki templom tornyának megjavítása ügyében 37 Nem minden alap nélkül: Tocgueville apját csaknem kivégezték a Terror alatt. 38 Európában, egészen az Egyesült Államok létrejöttéig megkérdőjelezhetetlen alaptételnek vélték, hogy demokrácia csak egy városállamban jöhet létre, ahol a polgárok (szinte) teljes létszámban össze tudnak gyűlni egy téren. Noha Tocgueville útja idején, az 1830-es években Amerikában már negyedik évtizede működött a demokrácia, elméleti szempontból még mindig nem számoltak el ezzel az anomáliával. 39 Bocsánat: a fehér bőrű férfiak. A fekete vagy afroamerikai rabszolgáknak nem volt választójoga, a pár százaléknyi szabad feketének a gyakorlatban nem volt tanácsos élnie e jogával, az indiánok (pardon: amerikai őslakosok) 1920-ig még amerikai állampolgárságot sem kaptak. Női választójog? Az 1830-as években ez még sci-finek számított. + 37 +
