OCR
1. BEVEZETÉS Newtonjig alakult ki, gyakorlatilag napjainkig egyeduralkodó, a 20. század elején pedig mindössze bizonyos kiegészítéseket és módosításokat? kapott. Ha valaki úgy véli, hogy ez a több mint három évszázada globálisan fennálló, egységes (és roppant sikeres) természettudományos paradigma társadalmi mechanizmusok eredményeként jött létre — akkor legyen szíves mutasson rá arra is, hogy melyek ezek a mechanizmusok, és hogyan működnek. , A kapitalizmus", ,a modernizáció", ,a Mátrix", , a szabadkőművesek", ,,a templomosok”, ,,a zsidók" műve, vagy a Harry Potterben leírt varázslóvilág trükkje, nehogy a muglik a mágiát kezdjék tanulmányozni? S vajon miért a természettudomány, miért van, hogy ezek a hihetetlen hatalommal bíró mechanizmusok vagy ,,hattérhatalmak” nem tudtak hasonló egységet elérni pl. a politikai ideológiák vagy a vallás terén? Persze, valóban nem tudhatjuk biztosan, hogy objektíve létezik-e egyáltalán az a bizonyos , fizikai valóság" — azt viszont tudjuk, hogy s a természettudományok évszázadok óta ezt előfeltételezik — és működik a dolog, olyan hatékonysággal, amelyről a társadalomtudományok, bocsánat, de manapság éppoly kevéssé álmodhatnak, mint Comte korában. s A fent említett természettudományos paradigma elképesztő mennyiségű tudással kompatibilis, különösen, ha ide számítjuk a tárgykultúránkban is megtestesült, , objektiválódott" tudást is. Vajon mennyire megbízhatóan működnének az Önök okostelefonjai, ha tervezői úgy döntenek, hogy , az elektron", ,a félvezetők" vagy , az elektromágneses sugárzás" tudományos leírásait és elemzéseit ők nem veszik figyelembe, , mert az csak a Fizikusok Világösszeesküvésének konstrukciöja...”? Ugyanakkor egyetlen társadalomtudományban sem létezik egyetlen, egységes paradigma.? S nem , még", ahogy Kuhn jóindulatúan sugallta, nem „gyermekbetegség" miatt, hanem megkerülhetetlenül, mivel 22 Nem a mi témánk, így csak kulcsszavakban: kvantumelmélet, relativitáselmélet, az elemi részecskék új felfogása, Max Planck, Albert Einstein. Utóbbi kiöltött nyelves mémjei nem tartoznak szorosan a tárgyhoz. Nem lenne pontos, ha a fenti vázlatból valaki arra következtetne, hogy a mai szociológia multiparadigmatikus tudomány. [...] A helyzetet inkább paradigma nélkülinek lehet nevezni" — írja Némedi Dénes (2008b:35). És hol írja? Az általa szerkesztett Modern szociológiai paradigmák című kötet Bevezetőjében. Még egy ilyen kitűnő szakember (nem ironizálok, lásd köszönetnyilvánítások vagy 6.2.4) sem tudott , menekülni" a megtévesztően használható divatfogalom varázsa alól. 23 + 29 +