Oldal 29 [29]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A másik 1 4 1 megkülönböztetés első párosa: s objektív (természeti) valóság versus interperszonális (társadalmi) valóság (illetve az ezen valóságokra vonatkozó tudás). Az , objektív" jelző olyan valóságra vonatkozik, amely létezik, függetlenül attól, hogy az emberek, bármely ember, milyen tudással rendelkeznek róluk, hogy tudnak-e róluk egyáltalán. Röviden: objektív az, amelynek létét a tudásunk nem befolyásolja. Például a fenn említett Uránusz nyilvánvalóan az előtt is létezett, hogy felfedezték volna, és bár állítólag korábban is legalább húsz alkalommal úgy észlelték, hogy csillagnak vélték, nyilvánvalóan már akkor is bolygó volt. De talán még jobb példa a Plútó, amelyről e sorok szerzője gyerekkorában még azt tanulta, hogy az a Naprendszer kilencedik bolygója. 2006-ban azonban a csillagászok definiálták az égitestek új kategóriáját, a , törpebolygót", és a Plútót is átsorolták. Az égitestről alkotott tudásunk eme radikális megváltozása azonban feltehetően nem befolyásolta magát a Plútót, tehát nem sértődött meg a ,leminősítés" miatt, nem tiltakozott, nem kezdett lobbizni, mozgalmat, demonstrációkat szervezni a , diszkrimináció" miatt, nem próbált érdekszövetséget alapítani a szintén törpebolygó Ceresszel és az Erisszel stb. Korántsem mellesleg: az 1960-as évek óta a humán tudományokban ún. tudáselméleti fordulat ment végbe, amelynek részeként, illetve következményeként sokan lesajnálják az előző bekezdésben vázolt megközelítést, , naivnak? és , idejétmúltnak" minősítik az , objektivitás" kategóriáját, és azt állítják, hogy ,minden tudás, a természettudományos is, társadalmilag konstruált." E sorok szerzőjét sokáig elbűvölte ez az ígéretes fordulat... de még fiatal kutatóként arra jutott, hogy az ígéret még a humán tudományok, illetve a társadalomtudományok területén is ígéret maradt. (Dupcsik 2001) A természettudományok terén pedig, sajnálom, de sosem volt adekvát a konstruktivista megközelítés. Ez utóbbi Ihomas Kuhn (1984) felfogásából indult ki: az amerikai tudománytörténész szerint egy-egy tudomány uralkodó ún. paradigmája nemcsak azt határozza meg, hogyan magyarázzák a világ jelenségeit adott tudomány képviselői, hanem azt is, hogy hogyan látják. A természettudományok modern paradigmája azonban, amely nagyjából Kopernikusztól 2 Azaz: megcsinált." Jelen esetben arra utal, hogy a tudás nem tükrözi a világot, „ahogy a pozitivistäk naivan hitték", hanem , az emberek, a társadalom műve". Azonban, mint kiváló kollégám, Havrancsik Dániel figyelmeztet: ,a szociológus azzal [kiemelés az eredetiben — D. Cs.] nem magyaraz, hogy valamit »tarsadalmi konstrukciénak« bélyegez; a »tärsadalmi konstrukciö« mibenlétét ezzel szemben valóban fontos lenne megmagyaráznia." (Havrancsik 2019:19) + 28 +
