OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G s melyek a releváns? társadalmi szereplők (egyének, csoportok, intézmények, , struktúrák", , mechanizmusok?" stb.); s e társadalmi szereplők milyen releváns , tulajdonságokkal" rendelkeznek, vagy, másként közelítve, milyen pozíciókat töltenek be a társadalomban, illetve ezzel szoros összefüggésben; s e tulajdonságok vagy pozíciók (s természetesen az ezeket betöltő egyének/ csoportok) milyen viszonyban állnak egymással (tehát, ha van pl. egy ,,uralkodó osztály", akkor nyilván van , kizsákmányolt osztály" is, és e két pozíció nyilvánvalóan kapcsolatban áll egymással; vagy, egy semlegesebb példával élve, ha van , középosztály", akkor társadalmi csoportoknak , kell" lenniük , fölötte", illetve „alatta” is stb.). + Milyen tipikus/gyakori/problematikus stb. cselekvesek köthetök az egyes társadalmi cselekvőkhöz, ezek mennyire tudatosan bizonyos célok elérésére irányuló cselekvések (, direkt csinálják"), és mennyiben ,hamis célokat"? kitűző cselekvések? Mi vezérli ezeket a cselekvéseket: önérdek, társadalmi normák, a puszta, konformista megszokás, a félelem stb.? Mely cselekvéseknek lehetnek, és milyen nem szándékolt következményei, amelyek függetlenek a cselekvők tudatos céljaitól, esetleg kifejezetten ellentétesek azokkal?" Az ilyen társadalomképek szélsőséges mértékben különbözhetnek egymástól, számos szempont szerint, amelyek közül itt és most egyelőre a kidolgozottság szintjét említeném: a , pénz beszél, kutya ugat" típusú szólás éppúgy egyfajta társadalomképet fogalmaz meg, mint egy diákok nemzedékeinek tanított, több száz oldalas szociológiai klasszikus. Az előbbi, nevezzük így, hétköznapi (laikus) társadalomképek, illetve a professzionális, tehát szociológiai társadalomképek felfoghatók egy — rendkívül , Én azt tartanám ideálisnak, ha Önök az Idegen Szavak és Kifejezések Szótárával járnának az órámra..." mosolygott diákjaira bibliai szakálla felett Komoróczy Géza tanár úr első egyetemi félévem egyik óráján. A mai fiatalok feltehetően még kevesebb , klasszikus kultúrsznob" kifejezést értenek, mint a 20. századi generációk (ugyanakkor sokkal több vadonatúj kifejezést, amelyet az idősebbek annál ritkábban ismernek), viszont az okosmobilok korában másodpercek alatt utána tudnak nézni bármely szó jelentésének (feltéve, ha a tanár jól artikulált, vagy, őszintébben, ha felírta a táblára vagy a ppt-re). Higgyék el, az idegen kifejezések használatának nem (mindig) a tudálékosság az oka... de azért igyekszem majd a továbbiakban némi önmérsékletet tanúsítani. Ez ugyanis értelmezésfüggő. Példának okáért, lehet, hogy valaki szent meggyőződéssel vallja: , az egész társadalom javát szolgálja", hogy létezik a kiváltságosok egy szűk csoportja, amelyhez , mellesleg" ő is tartozik, és lehet, hogy ezt sokan el is hiszik neki — de az is elképzelhető, hogy az elfogulatlan megfigyelők szerint ez a társadalomkép pusztán az illető (és csoportja) saját önző érdekeit szolgáló ideológia. Példának okáért: autósok egy csoportja, szándékai szerint azért, hogy megakadályozza a dugó kialakulását, egy kerülőutat választ — mire ezen a kerülőúton fog dugó kialakulni. = i + 20 +