Oldal 20 [20]
OCR
1. BEVEZETÉS Kezdjük egy kicsit távolabbról, a társadalomkép fogalmának leírásával; ehhez pedig először is a társadalom fogalmát kellene meghatároznunk. Szerencsére Örkény István segítségével ez utóbbit könnyen megoldhatjuk: a társadalom több, mint tagjainak összessége, valahogy úgy, ahogy a paprikakoszorú is több, mint annak összetevői. Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára. Örkény István: Az élet értelme című egyperces novellája, teljes terjedelmében idézve. (é. n. 89) A történeten túllépve: a társadalom egyének egy nagyobb csoportja, amelyben a résztvevőket sajátos, az adott társadalom adott korszakára és adott szférájára nézve jellegzetes, részben állandósult kapcsolatrendszer fűzi össze. Milyen csoportja, milyen kapcsolatrendszer, hogyan? Ha valaki — bárki, nem csak a szociológusok - ezzel kapcsolatban , elméleteket", téziseket, szentenciákat fogalmaz meg, vagy akár csak utal azokra, akkor, ha nem is okvetlenül tudatosítja, de társadalomképeket használ vagy éppen hoz létre. Tarsadalomkép = minden olyan tudásegyüttes, ami arra vonatkozik, hogy s mi az a ,társadalom?" (mit is jelent az, hogy ,több mint tagjainak összessége", azaz hogyan lesz a paprikából és a madzagból , paprikakoszorú"); s ,hogyan működik" ez a társadalom (pl. stabilitás vagy konfliktus jellemzi, illetve statikus vagy dinamikusan változó - s ha igen, akkor , lefelé" vagy , felfelé"; mi tartja össze ezt a társadalmat: erőszak, erkölcsi normák, a társadalmi munkamegosztás, a vezető , karizmája", bürokratikus koordináció stb.; mi okoz ,működési zavarokat" stb.); + 19 +
