Oldal 13 [13]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Végül, Orwell negyedik indítékával kapcsolatban azért vannak problémáim is: 4. Politikai célzat — itt a , politikai" szót a lehető legtágabb értelemben használom. A vágy, hogy valamilyen meghatározott irányba lökjük a világot, hogy megváltoztassuk más embereknek a kívánatos társadalomról való vélekedését. [kiemelés tőlem — D. Cs.] Ismét csak azt mondhatom, hogy egy könyv sem mentes a politikai részrehajlástól. Az a nézet, hogy legjobb, ha a művészetnek semmi köze a politikához, önmagában is politikus állásfoglalás. (Orwell 1990/1946:11) A könyvemben elemzett magyar szerzők többsége egyetérthetett volna Orwellel, mivel ilyen , legtágabb értelemben" vett , politizálás" állt műveik mögött, és ez általában sokat lendített írásaikon — bár időnként éppen hogy tönkretette azokat. Ugyanakkor túl sok szerzővel találkozhatunk a következő oldalakon, akik nem tudtak ellenállni a szűkebb értelemben vett politizálás csábításának sem — és ezzel viszont szinte mindig pórul jártak. Arról nem is beszélve, hogy van egy erős egyenlőtlenség: s ha valaki társadalomtudósként, vagy valami hasonló szerepbe helyezkedve úgy akar , politizálni", hogy meg szeretné változtatni ,más embereknek a kívánatos társadalomról való vélekedését", akkor intellektuálisan nyújtania kell valamit; s ha viszont valaki a szűkebb értelemben vett politikát szolgáló írás- és beszédmód segítségével akar ilyen hatást elérni, akkor, hm, fogalmazzunk úgy, hogy mintha a minél egyszerűbb, annál hatásosabb elv érvényesülne. Hatékony elvről van szó, mert több száz oldalas szakkönyvek érvelése lesöpörhető annak egyszerű deklarálásával, hogy ,,a szerző politizál, mert nem a mi pártunk holdudvarához tartozik."? Bocsánat: nemcsak a politikában ismeretesek ilyen típusú kivégzések, de akadémiai körökben is. Orwell az 1930-as években, amikor fegyveres önkéntesként harcolt Spanyolországban a köztársaságpártiak oldalán, balról kritizálta a sztálini kommunizmust, hogy aztán fent idézett esszéje publikálásakor már a demokratikus szocializmus hívének tartsa magát. Mégis, egy, az anyanyelvén kívül még négy nyelven író-olvasó, a nyugati szellemi közeget jól ismerő kollégám - jó ismerősöm (akkor szinte még barátnak is tűnt), az 1990-es években elfintorodva 3 Nem végeztem ezzel a gondolattal, de itt és most csak egy korábbi, online hozzáférhető könyvem részletére hivatkozom: Dupcsik 2018b:9—22. + 12 +
