OCR
1. TIPIKUS HIBÁK AZ UKRÁN NYELVTANULÓKNÁL gyakran előfordul a tévesztés. Ennek egyik legtipikusabb példája, hogy cirill betűként olvassák a latint (pl. m [t], B,b [v], P,p [r], Y,y [u] C,c [sz]). A hangok tisztázása, a fonémák ejtésének kijelölése azonban hosszú-hosszú folyamat, s ez egyeseknek könnyebben, másoknak sokkal nehezebben megy. A fonémák és beszédhangok felismerésének szerepe kulcsfontosságú a reprodukcióban, mivel a hallott anyag szolgál később mintaként a beszélő kiejtéséhez. Az egyéni adottságok figyelembe vételével az adott csoporton belül feltérképezhetjük azt, hogy kinek melyik hanggal vagy betűvel van problémája. Így a gyakorlást, tudatosítást is személyre szabhatjuk. A magánhangzók felismerésének javítására számos gyakorlattípust alkalmazhatunk. Mindig érdemes az egyszerűbbektől a bonyolultabbak felé haladni. Természetesen be kell tartanunk a folyamatosság és fokozatosság elvét. Nem kell azonban minden alkalommal görcsösen a befejezettségre és a tökéletességre törekedni. A fonetikai gyakorlatokat, a kiejtésgyakorlás mellett, használhatjuk idegennyelv-órán a monotónia megtörésére vagy a változatosság kedvéért a foglalkozás felélénkítésére is. Minél sokszínűbben és kreatívabban alkalmazzuk ezeket a fogásokat, annál inkább lesz ez az órai rutin része, és annál kevésbé fog ellenállást kiváltani ez a diákok részéről. Ha játékos formában, esetleg versenyhelyzetet kialakítva illesztünk be artikulációs gyakorlatokat, annál jobb és hatékonyabb lesz a kiejtésfejlesztés. Nagyon jó módszer a hangok írásképének begyakorlására a táblánál való egyéni munka, melynek lényege, hogy a tanulónak diktálnak egy szót, amit ő felír a táblára. Ezután kimondja hangosan, majd a tanár is felolvassa, amit leírt. Általában a kettő eltér egymástól. Ha egyedül nem jön rá, mit kell javítani, a csoport többi tagja is segíthet a korrekcióban. A javítás után újabb felolvasás következik, amikor is konstatálják, hogy az új alak már helyes-e, vagy további fejtörés következhet. Addig folytatják ezt, míg a felírt szóalak egybe nem esik azzal, amit diktáltak a tanulónak. Ezután természetesen mindenki sorra kerül, s a végére általában ráéreznek a lényegre. A módszer előnye, hogy a tanuló nemcsak a saját, de mások hibájából is tanulhat, hiszen mire a végére érnek, sok tipikus hiba, félreértés, félrehallás kerül megbeszélésre. Egyik hátránya ennek a módszernek talán az, hogy nagyobb csoportnál a végére már unalmassá, monotonná válik, ekkor meg lehet törni a sort valamilyen más feladattal, hogy azután később folytathassák. A másik hátránya pedig az, szintén nagyobb létszámú csoportok esetén, hogy elég időigényes, ha mindenkire sort szeretnénk keríteni. +69 +