Oldal 232 [232]
OCR
9. Családi arcképek: képforrások a kései Oszmán Birodalom társadalomtörténetéhez e 231 Az 1840-es évek óta Nyugat-Örményországot növekvő bizonytalanság és napi szintű erőszakos atrocitások jellemezték. Az orosz-oszmán háború óriási mezőgazdasági területeket pusztított el, örmény gazdák százezrei váltak földönfutóvá. A földek parlagon maradtak, és az elmaradt terménybetakarítás az 1880-as években helyi éhínségek sorát hozta magával. A megnövekedett társadalmi feszültségek végül az 1890-es években birodalomszerte az örmények mészárlásába torkollottak. A célpontban a felnőtt férfiak álltak, indokolatlanul nagy arányban, ezáltal számos családot fosztottak meg a kenyérkeresőktől.?" Számos muszlim is átélte a szegénységet és az elnyomást. A Kaukázusból és a balkáni országokból elmenekült számos muszlimot az oszmán tartományokba telepítették be, nekik semmijük nem volt, ami biztosíthatta volna a megélhetésüket. Számtalan betelepített kurd ugyanúgy ki volt téve a felfegyverzett törzsek támadásainak, mint az örmények. A képeken látható földművesek rongyos ruhákat viselnek, amelyek valamelyest még árulkodnak hagyományos öltözékük eredeti formájáról. Ugyanakkor ezek a ruhák nem tárnak fel semmiféle életstílust, hovatartozást vagy szemléletmódot, hanem kizárólag viselőik nyomorúságáról és az életben maradásért vívott mindennapi harcaikról tesznek tanúbizonyságot. Annak a lehetősége, hogy valaki az öltözetén keresztül fejezze ki magát, megmaradt a tehetőseknek, akik megengedhették maguknak, hogy megválasszák ruhájukat, öltözéküket. Összegzésül elmondható, hogy a családi fotók és az oszmán tartományok városainak és falvainak fotografikus ábrázolásai sokkal több lehetőséget rejtenek magukban, mint a rendelkezésünkre álló szöveges forrásanyagok egyszerű illusztrációi. Kiegészítik meglévő tudásunkat, különösen mikrotörténelmi szinten, és ösztönző hatással vannak a kutatásra. 526 Vö. ennek a könyvnek a 4. fejezetével.
