Seite 224 [224]
OCR
9. Családi arcképek: képforrások a kései Oszmán Birodalom társadalomtörténetéhez + 223 Az idősebb és fiatalabb generációk képviselői — az ülő idős házaspár a kép közepén (első generáció), a nagypapa ölében lévő kisgyerek és az első sorban ülő két fiú — viselik a leghnagyományosabbnak nevezhető öltözéket. Az ölben tartott gyerek egy világos és sötét csíkos anyagból készült ruhában van (amit manusának hívnak), ez széles körben elterjedt volt az egész régióban. Az idős családfő és az előtérben látható két fiúunokája selyemövvel díszített ún. entarit (tunikát) visel félhosszú kabáttal, lábukon papucs van. Az idős ember fején fez látható, mely 1829-ben a tanzimat-reformok révén az oszmán hivatalnokok számára kötelező viselet lett, és így el is terjedt a birodalomban."7 A modern állami hivatalnokok és a polgárok általános öltözéke — a fez mellett — egy európai szabású szalonkabát volt. A fényképen a szülők mögött három fiú áll, akik ún. ,stambuli" zakót és fezt viselnek. Az édesanya szőrmével díszített kabátja, illetve a fiatalabb nő ruhájának anyaga és gazdag hímzése bizonyos fokú jómódról tanúskodnak. Ahogy a férj és a fiúk fezei arra utalnak, hogy viselőik az állami bürokrácia világához kapcsolódnak, úgy az asszony szőrme díszítésű kabátja — amellett, hogy jómódot jelez - elárulja, hogy kapcsolatban álltak kereskedőkkel, akik Anatólia és annak keleti szomszédai között mozogtak." Hasonló stílusú kabátokat láthatunk más fényképeken is, ilyeneket általában gazdag távolsági kereskedők vagy városi előkelőségek hordtak. Gyakran az utóbbiak csoportjába tartoztak a legtehetősebb városi kereskedők, akik jótékony mecénásként tűntek fel, majd a reformkorszakban megválasztották őket az újonnan megalkotott politikai bizottságokba." 597 Quataert, Donald: ,Clothing Laws, State, and Society in the Ottoman Empire, 17201829.” International Journal of Middle East Studies, 1997/29. 3. 403-425. o., ld. különösen 403.0. 558 Ennek a felöltőnek a regionális elterjedése és a társadalmi jelentése, Id. Badrig, Arakel (1967): Haygagan Daraz. Hnakuyn Jamanagnerits Mintchev Mer Orere (Ormény viselet. Az ókortól napjainkig], Jereván, 43., 33—34., 39. o., táblák: 67, 39 és 53; a mintäkröl ld. Avakian, Nazig (1983): Haygagan Joghovrtagan Daraze (XIX t.-XX t. sgizp) TÖrmény népviselet, 19. szäzad-20. szäzad eleje]. Jerevän, 46. o., vô. a függelékben talélhaté fényképekkel, 33., 31.a és b. ábrák; az Örményországon áthaladó nagy kereskedelmi útvonalakról és jelentőségükről a tradicionális öltözékekkel kapcsolatban Id. Avakian: Haygagan Joghovrtagan Daraze. 18. o. 599 Vö. az itt található képeket: Kévorkian; Paboudjian: Les Arméniens dans l’Empire Ottoman. 212. (sivri-hisari távolsági kereskedők) és 525. (A konstantinápolyi pátriárka és később az örmény apostoli egyház katholikosza) Khrimian Hayrig, vani notabilitásokkal. Az első
