Page 221 [221]
OCR
220 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN A személyek és generációk száma, akik e különleges alkalmakkor összegyűltek, hogy jeles eseményekről emlék, vagyis családi portré készüljön, a háztartások méretére enged következtetni. A nagyon szűk családokról vagy egy szülő-gyerekről készült fényképek szinte kizárólag Isztambulból vagy a legfontosabb városi központok egyikéből származnak. Ezek a fényképek nyugati stílusú, jómódú családokat mutatnak be (vesd össze a fentebb említett példákkal). Ezzel szemben a tartományokból származó családi portrék többsége három (vagy ennél több) generációt ábrázol, vélhetőleg sok kisebb családot tömörítve egy háztartásban. A demográfiai tanulmányok gyakran feltételezik, hogy egy akkori átlagos háztartás öt főből állt." Mégis akadnak utalások arra vonatkozóan, hogy az oszmán és ezen belül az oszmán örmény háztartások olyan társadalmi egységet alkottak, mely számos szűk családot foglalt magába. Ezt a társadalmi egységet feltehetően a pater familias alkotta, feleségével és gyerekeikkel, beleértve a nős fiaik feleségeit és gyerekeit, akik mind egy asztalnál gyűltek össze, és akik a családi üzletet is együtt bonyolították. Ezidáig nem készült a háztartásokról olyan tanulmány, mely a háztartások méretével, belső struktúrájukkal és gazdasági helyzetükkel foglalkozik, mint ahogy a kelet-anatóliai tartományokban élő számtalan közösség között lévő feltételezett különbségekkel sem foglalkoztak még. Erre a kérdésre a családi felvételek biztosan nem szolgálnak egyértelmű válaszokkal, de legalább utalnak egy kutatási területre, mely további vizsgálatot érdemel, amenynyiben meg szeretnénk érteni a késő oszmán társadalomban a családot és a háztartást, mint a társadalmi szerkezet alapelemeit; elképzelhető, hogy a birodalom különböző vallási közösségei esetén ezek eltérnek. Ahhoz, hogy megértsük, hány fő alkotott egy családot, segítséget nyújthatnak az örmény népirtás túlélőitől származó hétköznapi tárgyak is, melyeket maguk5% Quataert, Donald (1994): The Age of Reforms, 1812-1914. In Inalcik, Halil; Quataert, Donald (szerk.): An Economic and Social History of the Ottoman Empire, Cambridge, 2. kötet, 759-943. o., ld. különösen 785. o. 53 Elsösorban Nyugat-Anatöliäval kapcsolatban Id. Duben, Alan (1985): „Turkish Families and Households in Historical Perspective.” Journal of Family and History, 1985/10. 1. 75-97. o.; az oszmän palesztinokröl ld. Schmelz, U. O. (1990): Population Characteristics of Jerusalem and Hebron Regions according to Ottoman Census of 1905. In Gilbar, Gad G. (szerk.): Ottoman Palestine, 1800-1914, Leiden, 15-67. o.; az arab provincidkrél ld. Doumani, Beshara (szerk.) (2003): Family History in the Middle East: Household, Property, and Gender, Albany.
