Oldal 213 [213]
OCR
212 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN ábrázolása; az oszmán tartományok városainak látképe gyakori motívumként jelent meg képeslapokon. Isztambul esetében az új épületek és a modern város szintén gyakran megjelentek a fényképeken, nem csak a történelmi emlékeket rögzítették. A szűkebb értelemben vett portréfényképészet családokat és egyéneket örökített meg. Mivel a fényképészet mint művészeti ág a kor új és , modern” vivmanyának számított, az oszmán fényképészek is azokkal az alapkérdésekkel foglalkoztak munkáikban, melyeket a modernitás okozta változás és a modernizáció folyamata hozott magával. A fényképészet átfogó témájaként tekinthetünk az ábrázolásra és az önábrázolásra egyfelől mint modern jelenségre, másfelől mint olyan jelenségre, amikor a hagyomány keresi a helyét és jelentőségét az új rendben. Az önazonosságot és a hitelességet ebben a kontextusban keresték," e keresésnek a kifejezőeszközei pedig az egyéni portrék és a családi fényképek voltak. Mikor a fényképészet megfizethetőbbé vált, az önábrázolás és önkifejezés folyamatával nemcsak az uralkodó osztály foglalkozott, hanem különböző osztályok és az alsó néprétegek különféle szegmensei számára is elérhető lett. Amenynyiben a modernitás és a modernizáció egyik központi jellemzője a hagyományos rend megzavarása, illetve egy új vonatkoztatási rendszer keresése — vagyis egy olyan korszakról van szó, amikor minden mozgásban van, illetve amikor az értékek és normák gyorsan változnak -, úgy a gyökerét vesztett népesség nagy részére is jellemző egyfajta térbeni elszakadás. Ezáltal a fényképészet eszközzé válik, mely segít megtartani a kapcsolatot a távolra szakadt személyekkel, legyen szó egyszerű földrajzi távolságról, mely legalább elméletben táplálja a reményt egy majdani viszontlátás iránt, vagy legyen szó időbeli távolságról — ez utóbbi esetben nincsen semmiféle esély a visszatérésre. A fotográfia számos kérdésköre — önkifejezés, identitáskeresés és önábrázolás — mellett az emlékezés különböző aspektusai váltak a fényképezés kulcsdimenzidiva.** 188 Baleva, Martina: ,,Revolution in the Darkroom: Nineteenth-Century Portrait Photography as a Visual Discourse of Authenticity in Historiography.” Hungarian Historical Review, 2014/3. 2. 363-390. 0. 2014; Graham-Brown, Sarah (1988): Images of Women: The Portrayal of Women in Photography of the Middle East 1860-1950, London. 189 Természetesen ezek a megfigyelések nem korlátozódnak a Közép-Kelet fényképészetére, hanem egyaránt érvényesek számos más régióra is, bármennyire különböznek egymástól, mint pl. Németország és India, és éppen ezért általánosíthatóak. Az Oszmán Birodalmat
