Oldal 204 [204]
OCR
8. Sasun: egy örmény hegyi erőd mítosza s 203 ványának nevezte. Horenaci , története? csak egyike azon számos örmény krónikának, melyeket a 4-5. század óta lejegyeztek, és még csak nem is az első krónika. Mégis, mindezen művek közül Horenaci egyetemes krónikája az, amely évszázadokon keresztül nagyobb hatással volt az örmények történelemképére, mint bármely más krónika. Úgy is nevezik Movszesz Horenacit, mint ,,a torténelem atyját" (badmabayr). Horenaci krónikájából sok epizód átkerült a szóbeli népi kultúrába. Mind a mai napig úgy tanítják Movszesz Horenaci elbeszélését az örmény iskolákban, mint , átörökített történelmet" — a tudományos történetírás mellett. Ezt a percepciótörténetet és hatástörténetet a korai 18. század óta megjelenő kritikai vizsgálatok se tudták megtörni, hiába teszik a mű keletkezését inkább a 8. vagy 9. századra (az 5. század helyett), arra hivatkozva, hogy csupán a ro. században következett be ennek a műnek a széleskörű recepciója.7" Movszesz a történetét „Nagy-Örmenyorszäg családfájával" kezdi, ez a rész kitölti az első kötetet a krónika összesen három , könyvéből"."" Ebben az első könyvben Movszesz az örmény uralkodóházak és az örmény nép családfáját a bibliai Ádámra vezeti vissza, a bibliai adatokat kiegészíti ősi civilizációk különböző forrásanyagával, és összefonja ezeket az Ararát földjén élő örmény honalapító atyák tetteinek és harcainak beszamoldjaval.*” A szerző ezután rátér a pogány örmény hagyomány szerinti teremtéstörténet elbeszélésére, melyet a bibliai teremtéstörténettel fűz össze.7? Az óörmény eredetmonda a Van-tó környékén elhelyezkedő történelmi örmény provinciákban és magán a Van-tavon játszódik. Ezekhez a területekhez tartozott nyugaton Sasun is. Movszesz Horenaci az örmények fennmaradásért folytatott küzdelmét beszéli el, melyet , a történelem atyja" a következő, sokat idézett szavakkal vezet be: , Ugyan kis nép voltunk, nagyon szűk határok közé zárva, hatalomban gyenge, és gyakran más birodal47° Sarkissian, A. O.: ,On the Authenticity of Moses of Khoren’s History.” Journal of the American Oriental Society. 1940/60/1. 73-81. 0.; Robert W. Thomson (2003): Moses Khorenats’i, History of the Armenians. Translation and Commentary on the Literary Sources, ätdolgozott kiadás, Ann Arbor (első kiadás: 1978). 471 Azidezetek az elsö nemet forditäsböl vannak: Des Moses von Chorene Geschichte Gross-Armeniens. Aus dem Armenischen übersetzt von Dr. M. Lauer. Regensburg, 1869. 7 Uo., 6-51. 0.; vö. meg vällalkozäsänak &s äbräzoläsmödjänak az indokläsät az elején, uo., 2-6. 0. 473 Uo., 51-52. 0.
