OCR
192 " ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN nagtsutiunnak volt egy , nyugati irodája" az oszmán fővárosban, egy , keleti irodája" a kaukázusi központban, Tifliszben, valamint egy , örmény irodája" az Örmeny-felföldön, a szoros értelemben vett örmény területen. Itt a vezetőség ténylegesen alá volt rendelve az egyes tartományok megfelelő bizottságainak. Csakhogy a párt a határozatait nem három (vagy több) különálló egységként hozta meg, hanem egészében.7 Ilyen feltételek mellett szinte lehetetlen volt önálló álláspontot kialakítani. Az Orosz Birodalomban található Örmény Egyház fejének az álláspontját úgy is fel lehetett fogni, mint ami ugyanennek az egyháznak az Oszmán Birodalomban élő tagjai számára is mérvadó. A párt esetében pedig lehetetlen volt egységes határozatot hozni, amikor az egyes — a nyugati, a keleti és az Oszmán Birodalom örmény provinciáit képviselő — tagozatok speciális helyzetükre való tekintettel mind más, olykor teljesen ellentétes megközelítést igényeltek. Ezek az eltérések tükröződnek egyrészt az erzurumi kongresszuson felszólaló, különböző képvibon , selők állásfoglalásaiban, másrészt a provinciákban lévő pártvezetők döntéseiben. A háború fordulópontjai Fontos, hogy állami hovatartozás alapján tegyünk területi megkülönböztetéseket, mert így lehet csak értelmezni az Oszmán Birodalmon belüli örmény forradalmárok álláspontját Oroszországot illetően. Szinte ugyanennyire fontos az események pontos kronológiája is, mert ezek teszik lehetővé a cselekvési lehetőségek és döntések helyes megítélését. Már az ifjútörök döntések az örmény reformprogram kiiktatásáról és az oszmán hadba lépésről is fontos mérföldköveknek számítottak. De maga a háború is több olyan fordulópontot hozott, melyek megfelelését megtaláljuk a megváltozott helyzetre adott politikai reakciókban. Miután az Oszmán Birodalom csatlakozott a háborúhoz, egy nagy téli offenzívával indított az orosz Kaukázus frontján. Ennek csúnya vereség lett a vége Sarikamisnál. A csapatok maradványait egy rákövetkező, elkerülő offenzíva “47 Az ÖFSZ szervezeti struktúráját illetően Id. Dasnabedian, Hratch (1985): H. H. Tasbnagtsoutian gazmagerbagan garuytsi bolovuyte, Beirut.