OCR
184 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN ték átstrukturálni. Ráadásul a legutóbbi háború, mely alig egy évvel korábban ért véget, és melyet nem valamelyik európai nagyhatalom ellen viselt az Oszmán Birodalom, hanem a kis balkáni államok — az Oszmán Birodalom egykori provinciái — ellen, túlságosan nyilvánvalóan felfedte az oszmán hadsereg, tisztikar és ellátmányozás gyenge pontjait." Az Oszmán Birodalomnak alapvetően minden egyes európai nagyhatalommal jó kapcsolatokat sikerült kiépítenie. Évtizedek óta az volt a diplomácia stratégiája, hogy nem egy bizonyos hatalommal vagy blokkal lép szövetségre, hanem hogy a hatalmakat kijátssza egymás ellen. Ennek megfelelően minden hatalommal tartotta a kapcsolatot, különböző hatalmakat egy rafinált egyensúlyi rendszeren belül koncessziókhoz juttatott, vagy széles körű gazdasági megállapodásokat kötött velük, és különböző országokból tanácsadó missziókat hívott meg.?7 Többször is felmerült, hogy szövetséget kössenek valamelyik hatalommal, és az Oszmán Birodalom előtt az utolsó pillanatig minden lehetőség nyitott volt: hasonlóan a Németországgal létrejött szövetséghez, akár Angliával is megpróbálhatott volna szövetséget kötni, sőt még Oroszországnak is tettek hasonló javaslatot — nem sokkal az első világháború kitörése előtt. A lehetséges katonai szövetség, az oszmán háborús részvétel és az oszmán semlegesség kérdéseit illetően megoszlottak a vélemények, legyen itt szó az oszmán elitekről, a kormányon belüli körökről vagy az ifjútörök káderekről. Hogy miért éppen Németországgal kötöttek szövetséget, és hogy pontosan milyen okok és körülmények vezettek az 1914. október-novemberi oszmán hadbalépéshez, arról igencsak megoszlanak a szakértők véleményei." Meg kell ugyanakkor állapítani a következőket: egyrészt azt, hogy a Németországgal és a központi 36 Egy korabeli elemzéshez Id. Freiherr von der Goltz, Colmar (1913): Der jungen Türkei Niederlage und die Möglichkeit ihrer Wiedererhebung, Berlin; egy aktuälis elemzeshez Id. Erickson, Edward (2003): Defeat in Detail. The Ottoman Army in the Balkans, 1912-1913, Westport. #7 Yasamee, Feroze A. K. (1996): Ottoman Diplomacy: Abdiilhamid II and the Great Powers 1878-1888, Istanbul. #8 Stone: The Russian Army. 181. 0. 39 A kutatások jelenlegi állásáról és a vitardl Id. Kieser, Hans-Lukas (2015): The Ottoman Road to Total War (1913-15). In: Kieser, Hans-Lukas; Oktem, Kerem; Reinkowski, Maurus (szerk.): World War I and the End of the Ottomans. From the Balkan Wars to the Armenian Genocide, London / New York, 29-53. o.