OCR
7. Kapaszkodás a végsőkig «+ 179 tűrtséget jelentett." A legfontosabb korlátozás abból állt, hogy a nem-muszlimokat kizárták a hatalommal járó pozíciókból és a fegyveres szolgálatból, ennek megváltásaként fejkvótát (dzsizje) kellett fizetniük. Az államapparátus és a katonaság csak a muszlimok mint , uralkodó közösség" (millet-i hakime) előtt állt nyitva. Az iszlám hatalmi rendszer alapelvei alól mindig akadt kivétel az Oszmán Birodalomban, épp a nyugati határvidéken lévő provinciákban (a helyi keresztény vezetők balkáni integrációjával) és különleges feladatok esetében (például görög tengerészek toborzása a haditengerészet számára vagy zsidó katonaorvosok toborzása, akik hivatalosan tiszti rangot kaptak).1" Mindezek nem változtattak azon az alapelven, mely szerint a nem-muszlimokat kizárták a katonaságból és az állami hivatalokból. A 19. században az oszmán népességcsoportok körében is elkezdődött a nemzetté válás folyamata. Ebben a kontextusban épp az Oszmán Birodalom nemmuszlim közösségei számára merült fel a nemzeti függetlenségre való törekvés mint politikai alternatíva. A 19. század folyamán a Balkán területén egyik régió a másik után vált le az oszmán Allamrél.** Az oszmán-örmények számára azonban a leválás nem jelentett valós alternatívát. A nemzetállami törekvésekhez túlságosan heterogén volt a népesség összetétele az Örmény-felföldön, az örmények egymástól elszigetelt régiókban alkották az abszolút vagy relatív többséget, soha nem egy összefüggő, nagy területen. Ráadásul az örmény népesség nem szorítkozott az Örmény-felföld alkotta történelmi területre, egész Kis-Ázsiában szétszórtan is éltek örmények." Arra voltak utalva — minden más nagy, oszmán nem-muszlim közösségnél inkább -, hogy az oszmán állam keretein belül talál*° Az Oszmán Bitodalmon belüli nem-muszlimok státusáról és szituációjáról Id. röviden Friedmann, Yohanan: “Dhimma”. In: Encyclopaedia of Islam, Three, http://dx.doi. org/10.1163/1573-3912_ei3_COM_26005; Ursinus, Michael O. H.: “Millet”. In: Encydopaedia of Islam, Three http://dx.doi.org/10.1163/1573-3912_islam_COM_0741. Egy meg mindig aktuális, részletes ismertető itt található: Braude, Benjamin; Lewis, Bernard (szerk.) (1982): Christians and Jews in the Ottoman Empire. The Functioning of a Plural Soctety, 2 kötet, New York / London. m Számtalan példát hoz fel Gülsoy, Ufuk (2010): Osmanls’nin Gayrimüslim Askerleri. Cizyeden Vatandaglıga, Istanbul. +2 Jelavich, Barbara (1983): History of the Balkans. Eighteenth and Nineteenth Centuries, Cambridge. +3 Kevorkian, Raymond (201): The Armenian Genocide. A Complete History, London / New York, 265-278. o.