Oldal 175 [175]
OCR
174 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN Amikor 1914. július végén-augusztus elején kitört a nagy háború az európai nagyhatalmak között, melyből az első világméretű háború nőtte ki magát, akkor Oroszország a kezdetektől fogva háborús fél volt, az Oszmán Birodalom viszont még nem. Csak 1914. október végén vált az Oszmán Birodalom a háborús események aktív résztvevőjévé. Az Oszmán Birodalom hadba lépésével kereszttűzbe kerültek a határ két oldalán élő örmények. Ez a fejezet a kaukázusontúli és az észak-iráni régió oszmán frontján zajló orosz háborúval foglalkozik. Az elemzés középpontjában az áll, hogyan érintette a háború az örményeket a határ mindkét oldalán, milyen reakciót váltott ki belőlük a háború, milyen félelmeket vagy esetleg reményeket keltett bennük az Orosz Birodalom, a Kelet-A natóliában zajló háború, miként próbáltak helyezkedni ebben a bonyolult háborús helyzetben, milyen célokat láttak maguk előtt, és milyen eszközökkel akarták ezeket elérni. Jelen vizsgálat az oszmán-örmény elit egy kis részének a nézőpontjára összpontosít, mégpedig azon örmény forradalmárokéra, akik az Oszmán Birodalomban tevénykedtek. Ahhoz, hogy az I. világháború alatti Oroszországgal kapcsolatos örmény álláspontot elemezhessük és helyes megvilágításba helyezzük, be kell vonni a vizsgálatba az előzményeket: milyen életkörülményeik voltak az Oszmán Birodalomban, illetve az Oroszországban élő örményeknek, milyen tapasztalatokra tettek szert ezekkel az országokkal kapcsolatban, milyen jelentőségük volt az európai nagyhatalmaknak mint az oszmán belpolitika szereplőinek, és mik voltak azok a tényezők és fordulópontok, melyek az örmények helykeresését közvetlenül az I. világháborút megelőzően, illetve azután jelentősen befolyásolták. A kaukázusontúli, orosz részen élő örmény forradalmárokat a cári rezsim a lehető legnagyobb mértékben elutasította. Tekintettel az oroszosítási politikára és az autokrata rezsim radikális rendőrségi intézkedéseire, gyűlöletük olykor rávetült az oroszokra és mindenre, ami orosz volt." Mivel az orosz-örmény forradalmárok esélytelennek látták, hogy a cári Orosz Birodalom alatt — mely ugyan keresztény volt, de az örményekkel szemben autokrata, demokráciaellenes és egyre inkább orosz nacionalista rendőrállamként is fellépett — jobb helyzetbe kerülhetnek az örmények, így inkább az Oszmán Birodalomra összpon39 ‘V6. pl. Roupen [Minas Der Minasian] (1983): Hay Heghapokhagani me Hisbadagnere, 1. kötet, 3. kiadás, Beirut, 46—47., 193—196., 308—309., 357. 0.; 7. kötet, 2. kiadás, Beirut, 1979, 36. o.
