Oldal 169 [169]
OCR
168 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN látszott, hogy ezek mögött az intézkedések mögött maga az orosz állam állt. Ugyanakkor azt az erőszakot és szenvedést, amit a határ oszmán oldalán élő örmények egyre inkább elszenvedtek, nem lehetett közvetlenül az államra hárítani. Inkább úgy tűnt, hogy az örmények sajnálatra méltó helyzete az állami szervek gyengeségének volt tulajdonítható, tehát a központi kormány hatalmának a megerősítése hamarosan javíthatott volna a helyzetükön. Addig, amíg az örmények nem az oszmán államot tartották felelősnek keserű sorsukért, hanem sa kurdokat és a cserkeszeket", amíg nem merült föl bennük, hogy a központi kormányt hibáztassák azért, hogy szándékosan az örmény falvak elleni erőszakra uszította az utóbbiakat, és mindaddig, míg az oszmán-örmények a hivatalnokok durva bánásmódját azok megvesztegethetőségével magyarázták, nem pedig azzal, hogy utasítást, vagy legalább bátorítást kaptak és toleranciát élveztek az efféle viselkedésben, addig az örmények érthető módon minden reménységüket a birodalom megujulasaba vetették.** Sok felszólaló arról beszélt, hogy számukra — mint nem-ortodox keresztények — az orosz uralom kegyetlenebbnek bizonyulhat, mint az oszmán-iszlám uralom fénykorában. A szíriai Nawfal a Koránból vezette le a muszlim toleranciát a keresztényekkel szemben, a szintén szíriai Nakkash pedig felszólította az oroszokat, hogy előbb a saját országukon belül védelmezzék a nem-ortodox keresztényeket, és csak ezután ajánlják fel segítségüket más ország lakosai számára." Az erzurumi örmény képviselő, Hamazasb Ballarian saját családjának a történetét hozta fel, hogy orosz-ellenes szemléletmódját igazolja. Családja azon százezer örmény között volt, akik hittek az orosz ígéreteknek, és 1829-ben Oroszországba emigraltak.*” Azonban hamarosan csalódtak, és visszatértek eredeti otthonukba. Ezután ők lettek a leghűségesebb és legmegbízhatóbb oszmán alattvalók, még inkább megbecsülték azt a biztonságot és rendet, amit az örmény nemzet tapasztalt több mint 500 évnyi oszmán uralom alatt, és bárminemű orosz védelmet 384 Pasdermadjian, Hrant (1986): Histoire de l'Arménie depuis les origines jusqu'au traité de Lausanne 4. kiadäs, Paris, Samuelian, 313-315. o. 385 Ez a nézőpont tükröződik számtalan örmény petíció célkitűzésében és nyelvében, és végül a San Stefanó-i és a berlini békeszerződés szövegezésére is rányomta a bélyegét. 386 Us: Meclis-i Mebusan. 173-174. o. Az örmények és görögök oroszellenes érzületéről, legfőképp az elitek körében, vö. Devereux: The First Constitutional Period. 218. 0. 387 Erről az epizédrél vô. Pastermadjian: Histoire. 310. o.
