OCR
6. Oszmán pozicionálás és a közügyekben való részvétel igénye + 131 meg a doktori címet. 1842-ben visszatért Isztambulba, ahol szakmájában hamar jó hírnévre tett szert. Nem sokkal ezután ő lett a katonai vezetőség szerződtetett főorvosa. Servitchen magas szinten tanított orvostant és orvosi jogot. 1846-ban a Galatasaray Mekteb-i Sultaniban orvosi tárgyakat kezdett el oktatni. Négy évtizeden keresztül a katonai orvosi egyetem igazgatója volt Pangaltiban. Végül pedig különféle orvosi egyesületek és szervezetek választották irányító funkciókba. 1856ban részt vett az Oszmán Orvosok Szövetségének megalapításában, melynek később két cikluson keresztül az elnöke is volt; ugyanekkor az isztambuli Legfelső Orvosi Bizottságban elnöki pozíciót töltött be. 1876—77-ben az oszmán fővárosban dolgozott, mint a Vöröskereszt tanácsadója. A szultán utasításának engedelmeskedve 1849-ben megalapította az első oszmán orvosi lapot. Az orvostudomány területén túl a politikában is aktív szerepet vállalt. 1858-ban kinevezték az Oszmán Oktatási Tanácsba (maarif meclisí). 1877-ben, többszöri kitüntetés után, az elsők között volt, akiket Isztambulban az oszmán parlament képviselőinek megválasztottak, majd beváltotta megbízatását egy szenátusi helyre. Megürült képviselőházi helyét ezután egy görög előkelőségnek adta át, miután a főváros görög újságai szót emeltek a parlamenti helyek szerintük igazságtalan elosztása ellen az örmény és a görög milletek között. Az örmény milletben Servitchen több funkciót is ellátott. Befolyása révén előbbre akarta vinni az örmény nemzeti (azaz millet-) alkotmány ügyét. Később képviselőként dolgozott az örmény millet-parlamentben, melynek számos bizottságában vállalt tagságot, főleg politikai és oktatásügyi területen. Servitchent íróként és újságíróként is ismerték. E posztok és tevékenységek mellett nem hagyott fel az orvoslással sem. A szegények számára ingyenes orvosi kezelést ajánlott fel, az örmény kórházat pedig pénzzel és oktatással is támogatta. Servitchen e kötelezettségvállalása miatt is nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendett az örmények körében. Mihran Düz Bey Mihran Düz Bey (1817-1891) annak a híres Düzian családnak a tagja volt, akik örmény katolikus amirák és oszmán udvari ékszerészek voltak, több generáción keresztül az Oszmán Pénzverde alkalmazásában dolgoztak. Mihran édesapja és fiútestvére itt dolgozott ugyanabban a pozícióban, viszont 1819. szeptember 5-én