Oldal 116 [116]
OCR
5. Helyi történelem globális összefonódásban: a Gülizar nevű fiatal lány története e 115 nőrablások jellemezték; az első világháború idejére már tömeges pusztító eszközzé vált a nemi erőszak és a kényszerházasság." Sok olyan nőt, aki ezidőtájt muszlimoktól gyermeket szült, a háború után nem engedtek vissza az örmény társadalomba." Egészen a mai napig ugyanez a logika követhető nyomon, például az 1990-es években, amikor bosnyák nőket rendszeresen megerőszakoltak, vagy amikor az Iszlám Állam ezer jezidi nőt rabolt el a Szindzsár-hegységből, illetve amikor iskolás lányokat rabolt el a Boko Haram Nigériában vagy a katonai vezetőség Kongóban. Hagyomány és forradalom Gülizar története eltér a fenti mintától. Míg megerőszakolt nők általában már nem tudtak megházasodni, ráadásul saját családjuk, illetve közösségük tagadta ki őket, addig Gülizar visszatérhetett szülőfalujába, családjához, megházasodott és gyerekei születtek. Gülizar nagymértékben el volt kötelezve szülővidéke paraszti világának, melyet a patriarchátus és a vallás határoztak meg. Történetében láthatóvá válnak azok az új befolyások és összefonódások, melyek elkezdtek beszűrődni a falusi élet mindennapjaiba. Mindez a , hosszú? 19. század változásaival, átalakulásaival hozható összefüggésbe. Az egyik új tényező a nemzetiesedés folyamata, mely az Oszmán Birodalom örmény tartományaiban is lassan megindult. Ez a folyamat a 18. század végén kulturális — és részben vallási — megújulási mozgalomként kezdődött. Megjelenésében és megnyilvánulási formáiban minden további nélkül összevethető a Balkánon vagy a német nyelvterületen zajló hasonló folyamatokkal. Az új értelmiségi elit kialakulása, a modern írott nyelv megalapozása, újságok alapítása — nemcsak a nagyvárosokban, hanem vidéken is —, az új, laikus iskolarendszer létrehozása, mely a falvakat is érinti, a hagyományok iránti újszerű érdeklődés — zene, legendák, mesék, szájhagyomány útján 30 Az örmény genocídium alatt a nők ellen elkövetett erőszakról Id. bevezetésként: Derderian, Katharine (2005): , Common Fate, Different Experience: Gender-Specific Aspects of the Armenian Genocide, 1915-1917.” Holocaust and Genocide Studies, 2005/19. 1-25. o. 5 Tachjian, Vahé (2009): „Gender, Nationalism, Exclusion: the reintegration Process of Female Survivors of the Armenian Genocide.” Nations and Nationalism, 2009/15. 60-80. 0.
