OCR
4. Hatalomdelegáció és egyensúly: oszmán közigazgatási gyakorlat a keleti periférián e 75 Ezzel ellentétben sok olyan muszlim akadt, aki szkeptikusan és ellenségesen viszonyult a reformokhoz. A régi elitek féltették privilégiumaikat, és még akkor sem vált minden hozzátartozójuk lelkes reformpártivá, amikor integrálták őket az új struktúrákba." A gazdasági változások gyakran élesedő versenyt eredményeztek, és bizonytalanságot okoztak. Ennek következtében sok muszlim a modernizáció vesztesének tekintette magát. Az, hogy a reformok látszólag a nem-muszlimokat részesítették előnyben, akikkel szemben a muszlimok továbbra is kulturális felsőbbrendűséget éreztek — miközben a saját társadalmi rendszerük és a saját értékrendjük megingott -—, csakis fokozni tudta a reformokkal szembeni fenntartásokat.?" Végül pedig Európa ambivalens szerepe az oszmán modernizációs folyamaton belül a reformokat a muszlimok szemében idegennek és ellenségesnek mutatta, a reformok oszmán támogatóit pedig az ellenség ügynökeinek. Az csupán nyoma ennek, hogy az összes jelentős tanzimat-politikust karrierjük során ,gavur (eretnek) pasának" nevezték." Hatalmas szakadék nyílt a muszlim aggodalmak és félelmek, illetve a keresztény elvárások, továbbá egy harmadik tényező, mégpedig az európai reformérdekek között. 28 Példaként vehetjük a janicsárok integrációját II. Mahmud újjáalakított hadseregében, vö. Levy, Avigdor (1971): , The Officer Corps in Sultan Mahmud ITs New Ottoman Army, 1826-39.” International Journal of Middle East Studies, 1971/2. 21-39. 0. » A kulturális felsőbbrendűséggel kapcsolatos elképzelésekről vö. Lewis, Bernard (1965): The Emergence of Modern Turkey, Oxford, 34-36. o.; Shaw, Stanford J. (1976): History of the Ottoman Empire and Modern Turkey, 1. kétet., Cambridge, 175., 197. 0.; a nem-muszlimok hagyományos helyzetéről muszlim társadalmakban vö. bevezetésként Cahen, Claude: Art. „dhimma“. In Encyclopaedia of Islam, Second Edition. 2. kétet, 227-231. 0.; Bosworth, C. E. (1982): The Concept of Dhimma in Early Islam. In Braude, Benjamin; Lewis, Bernard (szerk.): Christians and Jews in the Ottoman Empire, ı. kötet. New York, 37-51. o.; vo. még Dabag, Mihran (1966): Katastrophe und Identitat. In Loewy, Hanno; Moltmann, Bernhard (szerk.): Erlebnis - Gedächtnis - Sinn. Authentische und konstruierte Erinnerung, Frankfurt a. M. / New York, 177-235. o., itt: 190. o., ebben az összefüggésben a nem-muszlimok oszmán birodalombeli , megvetendő megtűréséről" beszélt. 39 Davison, Roderic H. (1954): , Turkish Attitudes Concerning Christian-Muslim Equality in the Nineteenth Century.” American Historical Review, 1954/59. 844-864. 0., itt: 859. 0.