OCR
74 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN mint a muszlimok." A 19. század közepe óta ígért egyenrangúság azt a reményt keltette a nem-muszlim népességben, hogy megfelelő arányban lehetnek részesei az állami struktúráknak, aszerint, hogy mily mértékben járultak hozzá a birodalom gazdasági növekedéséhez és modernizálásához. Az oszmán államot — annak állami struktúrájával együtt — ugyanúgy a sajátjuknak tekintették, mint a muszlim alattvalók. Egy efféle részesedés, ideértve felelős pozíciókat a biztonsági szerveknél vagy a közigazgatásban, vélhetően a leghatékonyabban garantálta volna biztonságukat az Oszmán Birodalmon belül."5 Ezt az összefüggést a nem-muszlim képviselők nagyon is látták, nem véletlenül voltak épp az örmény képviselők azok, akik nyomatékosan kérték a nem-muszlimok bevonását a hadseregbe." Ez egyúttal rámutat arra, hogy szükségszerűen különbséget kell tenni a birodalom egyes nem-muszlim közösségei között. Az Oszmán Birodalom reformszándékait és reformképességét az anatóliai és arab keresztények különösen várták, hiszen számos okból soha nem jelentett számukra reális politikai alternatívát az Oszmán Birodalomról való leválás." "24 Az örményekről konkrétan - akik a keleti borderlandsen különösen érintettek — vö. Sonyel, Salahi R. (1995): The Socio-Economic Development of the Armenian Millet in the Ottoman Empire after the Tanzimat Reforms. In Panzac, Daniel (szerk.): Histoire économique et sociale de l'Empire ottoman et de la Turquie (1326-1960), Paris, 471-483. 0. 5 À kôzigazgatäs és a rendőrség alacsonyabb szintjein elhelyezkedő örményekről és a magasabb pozíciókban valö alacsony letszämukröl Id. Krikorian, Mesrob K. (1977): Armenians in the Service of the Ottoman Empire 1860-1908, London; a nem-muszlimokröl ältaläban vö. még Findley, Carter V. (1982): The Acid Test of Ottomanism: The Acceptance of Non-Muslims in the Late Ottoman Bureaucracy. In Braude, Benjamin; Lewis, Bernard (szerk.): Christians and Jews in the Ottoman Empire, New York / London, 1. kötet, 339-368. o. 26 Ld. Us, Hakk1 Tarik (szerk.) (1939): Meclis-¢ Mebusan 1293 [1877/78] Zabit Ceridesi, Istanbul, 173-174., 178. 0.3; Seropian, Moushegh Srpazan: Inknagensakroutiun, 4. kötet, 1916. január—1917. május, 947. o. (1917. március 25-i bejegyzés, ahol az 1909-es naplóját idézi), Archiv der Bibliothégue Nubar, Párizs; Zohrab, Krikor (2004): Yergeri joghovatsou, 5. kötet, szerk. Sharourian, Albert, Jerevän, 195., 252-254., 263., 272-275., 431-432., 436-437. o. (Zohrab felszólalásai gyűléseken, az örmény és oszmán parlamentben, 1909); vö. még Hartmann, Elke (2008): „»Havadarim Azke« ou Anor Yerespokhannere.” Datev Hayakidagan Darekirk (Aleppo) 2008/1. 144-206. o., itt: 200-201. o. 27 Az arab keresztények álláspontjáról Id. például az 1877.4.25-i oszmán parlamenti vitát: Us, Hakkı Tarık (szerk.): Meelis-i Mebusan 1293 Zabit Ceridesi, 72-180. o., külônôsképpen 173-174. 0., az anatöliai görögök „oszmanista“ meggyözödeseröl vö. a következö tanulmanyt: Kechriotis, Vangelis C. (2005): The Greeks of Izmir at the End of the Empire. Diss., Leiden; az örményekről Id. lentebb.