OCR
A 1 4 , 64 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN tikar köreiben."" De ezek a körülmények se nyújtanak elegendő magyarázatot arra, hogy a német tanácsadók reformjavaslatait és a terveket, melyeket nem egyedül, hanem a reformbizottság oszmán tagjaival együtt dolgoztak ki, miért nem valósították meg gyorsabban. A német misszió korlátozott cselekvési lehetőségei még ennél is kevésbé magyarázzák meg azt, hogy miért csak részlegesen valósították meg a reformokat. Ugyanis az egyik oldalon a reformok révén elért sikereket részben felülírták a más területeken fellépő hiányosságok. A reformok politikai velejárói A katonai reformok ellentmondásosságának az okait leginkább az Oszmán Birodalom politikai feltételeiben kell keresni, valamint a német katonai misszió politikai következményeiben. Ezeket kettős akadályként lehet leírni: egyrészt a felülről jövő reformok korlátai mutatkoztak, másrészt pedig az a probléma, hogy a ,nation armée”, azaz a , nép fegyverben" koncepcióját egy olyan heterogén államalakulatra vetítették, mint amilyen az Oszmán Birodalom volt. A modern európai katonai alakulat a , nép fegyverben" koncepción alapult, és abból indult ki, hogy létezik vagy létrehozható egy olyan államalkotó nép, mely egységes, zárt, és önazonosulásában és lojalitásában elsődlegesen az államot tekinti viszonyítási pontnak. Ahogy azt a történelmi események is igazolják, az oszmán katonai reformot a központi hatalom kettős - kifelé és befelé mutató — gyengesége eredményezte. Eleinte e gyengeség az oszmán központi kormány és a tartományi kormányzók között mutatkozott, ami a birodalmat veszélyeztette. Ezt követően nyilvánvalóvá vált, hogy az Oszmán Birodalom a szomszédos európai országokhoz képest katonailag egyre inkább alulmarad." Tekintettel arra, hogy szinte kilátástalannak tűnt, hogy belátható időn belül felzárkózzanak az európai szomszédok «wo AA-PA, Türkei 139, 9. kötet, Radowitz an Bismarck vom 26.05.1888; AA-PA Türkei 142, 7. kötet, Radolin an Caprivi vom 31.05.1893. 1 A korszak âttekintéséhez vô. Mantran, Robert (1989): L'Etat Ottoman au XVIIe siècle: stabilisation ou déclin? In ué. (szerk.): Histoire de l’Empire Ottoman, Paris, 227-264. 0. U6.: L'Etat Ottoman au XVIIIe siècle: la pression européenne. In ué. (szerk.): Histoire de l’Empire ottoman, Paris, 265-287. o.