OCR
3. A felülről jövő reformok dilemmája + 53 (tartományból) álltak. Miután egyre több katonai feladatot — kiképzés, toborzás, hadgyakorlatok és mozgósítás — áthelyeztek a civil tartományi adminisztrációból a hadtest-parancsnokokra, a központi kormánynak sikerült ellensúlyoznia a válik hatalmi pozícióját? Amikor 1860-ban létrehozták a vezérkart, ezzel fontos lépést tettek a katonai szervezet központosítása felé, habár a vezérkar eleinte igencsak lassan és nem túl hatékonyan dolgozott, hiszen alig állt rendelkezésre megfelelően képzett tiszt." A katonai reform egyik legégetőbb problémáját a katonai vezetőség megfelelő kiképzése jelentette. Ennek orvoslásához felépítettek egy oktatási rendszert a katonai alap- és továbbképzés számára." Az oszmán kormány ezenfelül alapított Párizs mellett egy katonai iskolát francia tanárokkal, viszont oszmán irányítás alatt. Az 1861-es szultánváltást követően ismét új lendületet kapott a katonai reform. Hüseyin Avni pasa szerászkersége alatt a hadsereget ismételten bővítették, és európai fegyverzettel szerelték fel. 1869-ben újabb sorozási törvényt hoztak, mely egy második tartalék felállításáról is rendelkezett (a müsztahfizéről, mely hasonlított a porosz Landsturmra). Ezeket az egységeket felállították ugyan, de katonailag nem képezték ki.? A hadrend struktúráját is bővítették: két új hadtestet hoztak létre, az egyiket Mezopotámiában, bagdadi központtal, a másikat Jemenben, szanaai központtal. A peremvidékeken, ahol a lakosságot nem érintette az általános sorozási rendszer, helyi határegységeket állítottak fel. Ez vonatkozott Jemenre, melyet csak névleg vontak be a reguláris szervezetbe, az észak-afrikai országrészekre (Egyiptomot leszámítva, mivel 1840 óta nem tartozott már közvetlen oszmán fennhatóság alá, pusztán egy éves átalányadót fizetett az Oszmán Birodalomnak), valamint Krétára." Végül a katonai képzési rendszert is kibővítették: miután a Párizs melletti oszmán katonai iskolát 1875-ben bezárták, az 5 Griffiths: The Reorganization of the Ottoman Army. 18-22. 0. 6° Uo. 30-31. 0. Shaw; Shaw: History of the Ottoman Empire and Modern Turkey. 2. kötet, 107. 0.; egy összefoglalás a tanzimat 1856 utáni oktatási programjáról itt található: Karal, Enver Ziya (1995): Osmanlı Tarihi, Ankara, 6. kötet, 168-172. 0. © Griffiths: The Reorganization of the Ottoman Army. 22-23. 0. Karal: Osmant Tarihi. 7. kétet, 187. 0.; Ziircher: The Ottoman Conscription System in Theory and Practice, 1844-1918. 82. 0. f. 64 Shaw; Shaw: History of the Ottoman Empire and Modern Turkey. 2. kötet, 85. 0.3 Griffiths: The Reorganization of the Ottoman Army. 28. 0. 61 63