OCR
3. A felülről jövő reformok dilemmája: II. Abdul-Hamid szultán katonai reformja és a német katonai misszió tevékenysége az Oszmán Birodalomban A , hosszú? 19. század oszmán katonai reformjait felfoghatjuk az állam és a társadalom átfogó, modernizáló reformjának első állomásaként is; a katonai reformok az átfogó reformok érvényre juttatása eszközének és megvalósításuk mértékének a mutatójaként is tekinthetők. A késő 19. századi katonai reformokban, melyeket II. Abdul-Hamid szultán uralkodása alatt hajtottak végre, német katonatisztek is szerepet játszottak, őket 1882 után katonai misszió keretében küldték az Oszmán Birodalomba. Sok külföldi tanácsadó arról panaszkodott, hogy számtalan tényező gátolta a reformokat, és ezeket leginkább a kulturális különbségeknek tudták be. Ezzel szemben a történelmi elemzések arra vetettek fényt, hogy a német tanácsadók által kifogásolt reformtörekvések halogatása sok más akadály mellett annak is volt köszönhető, hogy a németeknek és oszmán megbízóiknak más-más érdekük és prioritásuk volt. A hamidi katonai reformok és a német katonai misszió munkája kiválóan tükrözik azt a dilemmát, amely az oszmán reformfolyamatot és az oszmán politikába való európai beavatkozást összességében jellemezte. Európai tanácsadók oszmán szolgálatban Amikor az oszmán szultánok a katonaságot fejleszteni akarták — leginkább fegyvertechnikai találmányok terén -, rendszerint olyan európaiakhoz fordultak,