OCR
2. Oszmán-örmények: remények és veszélyek között e 43 ciót, amikor örmények ellen követett el valaki bűncselekményt. Szemet hunytak a népesség örményellenes hangulata és az örményekkel szembeni erőszak felett, sőt olykor még támogatták is ezeket. Khatchadour Efendi Pastermadjian 1824-ben született. Édesapja hentes volt, aki idővel szerény jólétet tudott családjának biztosítani, jó összeköttetései voltak a környékbeli kézművesekkel és feltételezhetően a helyi hivatalnokokkal is. Khatchadour alatt a vállalat növekedésnek indult. A család elkezdett szárított hússal (bastrma / pastirma) foglalkozni, és az Erzurumban állomásozó oszmán csapatok fontos ellátójává nőtte ki magát. Ez a helyőrség különös jelentőséggel bírt, hiszen ez volt a negyedik hadtest főhadiszállása és az egész keleti oszmán rész katonai központja. A családi hentesvállalkozásból nemsokára gyár lett, szerteágazó kereskedelmi kapcsolatokkal. Khatchadour fokozatosan felépített egy kapcsolati hálózatot a környező, állattenyésztéssel foglalkozó törzsekkel, akik a gyárat ellátták, gyarapította a földeket, növelte a mezőgazdasági termelést, ráadásul a tartományi irányítás és a katonaság legmagasabb köreiben is otthonosan mozgott. Khatchadour Pastermadjian elkezdett az építőiparban is tevékenykedni, továbbá jólétének és státusának megfelelően abban tűnt ki, hogy jótékony célokat támogatott. Khatchadour Efendi sikere és felemelkedése kétségkívül ellenségeket is szült, és bár adományai és befolyása egyaránt váltak nem-muszlimok és muszlimok hasznára, hovatartozásuktól függetlenül, a vele szembeni rosszindulat és ellenséges magatartás hamar vallásos színezetet nyert. Amikor Khatchadour Efendi 1872-ben a nyilvános fürdője (hamam) számára egy felszíni forrást akart megvásárolni, hamarosan vallásos konfliktus lobbant fel. A forrás előzőleg egy muszlim alapítvány (wagf) tulajdonában volt. Noha személyesen az alapítvány kezelője (mütevelli) volt az, aki a forrás értékesítését szorgalmazta, és a közigazgatási bíróság őt ebben megerősítette, a negyed mélyen muszlim lakossága mégis tüntetésbe fogott, mert felháborítónak tartotta, hogy a forrás egy muszlim alapítvány tulajdonäböl egyszer csak ätkerül egy ,,hitetlenhez”. Khatchadour Efendi Pastermadjian a forrás megvásárlásával túllépett egy határt: a meghatározott, korlátozott cselekvési keretet, melyet a muszlim társadalom szabott ki továbbra is minden nem-muszlim számára — az Oszmán Birodalom reformjai ellenére. Egy felhergelt banda tüzet gyújtott Pastermadjian egyik üzlete (han) előtt, és a tömeg hét órán keresztül hangos szitkozódások mellett végignézte, ahogy a tűz harminc üzlet