OCR
1. Kettős rés, hármas híd « 27 hogy az Oszmán Birodalom különböző szegleteiben milyen énekeket énekeltek, illetve milyen énekeket hoztak magukkal az új otthonaikba. Ezzel láthatóvá tesz egy olyan történelmi életvalóságot, melyet nem lehet nemzeti szempontok alapján egyértelműen behatárolni. Volt, hogy örmények törökül és kurdul énekeltek, másutt az örmény földműves együtt szenvedett a kurd földművessel a kurd bej túlkapásai miatt, vagy előfordult, hogy az örmény vállalkozó, illetve gyáros a kormányzati szervek számára egyszerre volt nélkülözhetetlen és gyanús. Amikor a helyi hétköznapi történelmi eseményeket alapos vizsgálatnak vetjük alá, láthatóvá válik, hogy az 1915 előtt Kis-Ázsiában élt különböző népességcsoportok történelmi öröksége és emlékezete változatosan összefonódott egymással, ezáltal szétválaszthatatlanul össze voltak kötve. Múltjukat tekinthetjük konfliktusokban gazdagnak, gyakran erőszakosnak, de végső soron közös a múltjuk. A Houshamadyan abból a meggyőződésből jött létre, hogy a múlt fenntartások nélküli tudományos vizsgálata, a közös, egymásra vonatkoztatott történelem a legalkalmasabb arra, hogy utat mutasson és párbeszédet kezdeményezzen, még az olyan témákról is, mint a tömeges erőszak, a népirtás, vagy egyszerűen csak az emlékezés lehetséges formáiról: a megemlékezésről, az örökség ápolásáról és a történelmi felelősségről. A körülmények és az előtörténetek alapos ismerete nélkül mindez lehetetlen volna. A Houshamadyan számára nagyon fontos -— éppúgy, mint a nyomtatott elődei számára is -, hogy összegyűjtse és dokumentálja az oszmán-örmény örökség utolsó maradványait, még mielőtt egy újabb háború, menekülés vagy száműzetés megsemmisíti ezeket, vagy mielőtt nemtörődömségből vagy félelemből elvesznek. Az internet globális találkozási és kommunikációs helyet teremt, ahol a világ bármely sarkából színre léphetnek a résztvevők, történelmi anyagaikkal, családi történeteikkel és bővebb ismereteikkel. És valóban, számtalan családi tulajdonban lévő dokumentumot küldtek be a Houshamadyannak.? Ugyanakkor a projekt elsődleges célja az, hogy az embereket, embercsoportokat közelebb hozza egymáshoz, hogy kapcsolatok létesüljenek ott, ahol beszélgetések vagy kapcsolatok szakadtak félbe — vagy akár létre se jöhettek különféle akadályok miatt. 8 Ezek egyrészt a tematikus cikkeknél találhatók meg, másrészt publikálják őket az Open Digital Archive szekciónál: http://www.houshamadyan.org/en/oda.html.