Oldal 18 [18]
OCR
Bevezetés e 17 különböző körülmények között politikailag megszervezni. Bemutatjuk, hogy hogyan élték meg a birodalom lakói e sokféleséget a hétköznapokban, miképp lehetett ezt a sokféleséget kezelni, és rámutatunk, hogy milyen szinteken, milyen okból kifolyólag és hogyan keletkeztek konfliktusok, illetve hogyan kezelték ezeket. Kitérünk rá, hogy az adott feltételek mellett milyen politikai remények és jövőre vonatkozó tervek születtek, és hogy mindezek milyen konkrét követeléseket és modelleket eredményeztek. Természetesen azt is érzékeltetjük, hogy az első világháború előestéjén, sőt még a háború elején is hogyan próbáltak minden lehetőséget megragadni, hogy megőrizzék a fennálló plurális — és ennek megfelelően komplex - Eletkörülmenyeket, és így elhárítsák azt a tömeges erőszakot, mely semmi esetre nem volt elkerülhetetlen, és melyet végső soron konkrétan megnevezhető politikai hatalmak és döntéshozók támogattak. Jelen kötet keretein belül nem tudjuk ezt a szerteágazó problémakört átfogóan bemutatni, és mélyrehatóan elemezni sem tudjuk az egyes elemeit. Ehhez számtalan, különböző régiókról szóló, különféle tematikus szempontok alapján megírt esettanulmányra volna szükség. Ez az írás ösztönözni szeretné az ilyen kutatásokat. Kötetünkben kiválasztott esettanulmányokon keresztül szeretnénk betekintést nyújtani ebbe a nagy problémakörbe. Az egyes tanulmányok arra hivatottak, hogy új tematikus irányvonalakat jelöljenek ki, és azokat nagyvonalakban feltérképezzék. A szemléltető példákon keresztül különböző szemszögből világítunk rá az Oszmán Birodalmon belüli örmény élet keretfeltételeire és helyspecifikus megnyilvánulási formáira. Megvizsgáljuk, hogy milyen volt az örmények helyzete az Oszmán Birodalmon belül, és történt-e mindebben változás az oszmán reformok idején. Kibontjuk, hogy milyen reményeket fűztek az örmények a 19. századi fejleményekhez, és hogy milyen politikai terveket és lehetőségeket látott az örmény vezető réteg. Áttekintjük, hogy hogyan viszonyultak a provinciákban élő örmények a többi népességcsoporthoz, legfőképp a kurdokhoz, valamint hogy milyen — endogén és exogén — tényezők befolyásolták a helyi sajátosságokat és dinamizmusokat. Az első fejezet (Kettős rés, hármas híd: a Houshamadyan-projekt és egy posztnacionalista örmény történetírás dimenziói) a Houshamadyan-projekt példáján keresztül világít rá a nacionalista csapásirányt elhagyó történetírás lehetőségeire és új perspektíváira. A második fejezetben (Oszmán-örmények: remények és veszélyek között) futólagos áttekintést nyújtunk a témáról. Itt az új vezető réteg
