Oldal 16 [16]
OCR
Bevezetés e 15 akkor meggyilkolásuk oly módon tematizálódik, hogy az Oszmán Birodalomban élő örmények 1915 előtti élete szinte teljesen homályba vész. Az 1915-16-os népirtás az elképzelhető legradikálisabban vetett véget az e könyv tárgyát képező, Oszmán Birodalmon belüli örmény életnek. Így ez az esemény meglehetősen nagy árnyékot vet a történetírásra — és nagy fehér foltként nyilvánul meg a népirtás előtti élet vizsgálatában. Az örmény történetírás számára némileg érthető módon túl nehéz történelmi örökségnek bizonyult az 1915 előtti Oszmán Birodalom keretei közt zajló örmény élet vizsgálata. Csupán az utóbbi években irányult a történészek figyelme az oszmán társadalmon belüli örmény élet sokszínűségére. Ezzel együtt óriási terjedelmű örmény nyelvű írott forrásanyag került a kutatás középpontjába. Leginkább olyan szövegekről van szó, melyek tágabb értelemben személyes tanúvallomásnak tekinthetők, vagyis önéletrajzi források: önéletírások, visszaemlékezések, naplók, levelek, sőt útleírások, és részben e csoportba sorolhatjuk az ün. emlekezökönyveket (honshamadyan) is. E ponton kapcsolódik be ez a könyv, mely azt szeretné megmutatni, hogy milyen dimenziókban és mely nézőpontokból lehet vizsgálni az Oszmán Birodalom különféle tartományaiban élt örmények mindennapi életét és hétköznapi kultúráját. Ekkor a figyelem nem a szörnyű végkifejletre összpontosul, hanem azt a történelmi örökséget próbálja feltárni, melyet szétromboltak, amikor a sokvallású, soknemzetiségű és soknyelvű Oszmán Birodalmat erőszakosan különálló nemzetállamokra és legfőképp a nemzetiségi és kulturális szempontból homogén összetételre törekvő Törökországra bontották. E megközelítés annyit jelent, hogy az Oszmán Birodalomban élő örmények történetét — ezenfelül az Oszmán Birodalom történetét minden egyes népcsoportjával együtt — nem a különböző nemzetek nézőpontjából vizsgáljuk meg. Amennyiben nemzeti vagy nacionalista szemszögből tanulmányoznánk az Oszmán Birodalom történelmét, egyfajta anakronizmust követnénk el, hiszen a nemzetállamok és a nemzetállamokra mint politikai entitásokra épülő világrend csupán az első világháborút követően jött létre, vagyis az Oszmán Birodalom és több hatalmas birodalom megszűnését követően. Ezt a folyamatot bizonyára megelőzte egy hosszabb időszak, mely kétségkívül nyomot hagyott a késő oszmán történelmen, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nagy birodalmak fennállása alatt az az elképzelés, hogy önálló államok majd homogén nemzetek
