Seite 14 [14]
OCR
Bevezetés e 13 szinte mindenhol megtalálhatók, Nyugat-Európától Indiáig és Délkelet-Ázsiáig -, és ami miatt a keresztes háborúk idején létrejött a Bizánci Birodalom területének egy részén a Kilikiai Örmény Királyság. Kilikia örmény királyai később hiába igyekeztek elnyerni a karakorumi mongolok támogatását a fenyegető mamelukokkal szemben, végül a mamelukok 1375-ben elfoglalták a Kilikiai Örmény Királyságot, és ezzel az elkövetkező öt évszázadra megszűnt az önálló örmény államiság. A 16. század folyamán Nyugat-Örményország az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került. Ez a török államszervezet a késő 13. században jött létre Anatóliában, legnagyobb kiterjedésekor Délkelet-Európát és az arab világot is magába foglalta. Kelet-Örményország továbbra is perzsa uralom alatt maradt. Örményország másfél évszázadon keresztül szenvedte a háború pusztítását: 1604-1605-ben I. Abbász perzsa sah, aki nem tudta legyőzni az oszmánokat, közel ötvenezer örményt telepített ki Dzsolfa városából az új perzsa fővárosba, Iszfahánba. Örményország oszmán uralom alatt álló részén az Oszmán Birodalom másfél évtizedes nagy válsága, az 1596—1610 között húzódó dzseláli-felkelés jelentős pusztításokat okozott. Az örmény irodalomban ekkor a siralomének műfaja vált uralkodóvá. Emellett a művelt papok szerelemről, lakomákról és a borról is írtak énekeket. A túléléshez az érme mindkét oldalára, azaz a siratásra és az életörömre egyaránt szükség volt. A politikai széttöredezettség idejét végigkísérte az egységre való törekvés. Bár az örmény egyházat az évszázadok során több, olykor egymással rivalizáló központra osztották fel, sosem szakadt szét végérvényesen, és mindig ragaszkodott az egységes doktrínához. A 18. század mozgalmai kulturális és politikai megújulást hoztak, melynek fontos lépéseit és szakaszait jelentették Israel Ori (1658-1711), majd Joseph Emin (1726-1809) diplomäciai küldetesei, tovabbä az Aztarar, az elsö örmeny újság megjelenése, melyet 1794-1796 között Madrasban adtak ki, valamint a mechitarista atyák intellektuális, tudományos és oktatásügyi tevékenysége és eredményei. Az oroszok dél felé terjeszkedésének eredményeként 1828-ban Kelet-Örményország cári fennhatóság alá került. Míg a 19. század vége felé Kelet-Örményországban egyre jobban érezni lehetett az elnyomó oroszosítást, addig az oszmán fennhatóságú Nyugat-Örményországban a hétköznapi örményellenes erőszakos cselekmények erősödtek fel, olyannyira, hogy akomplex oszmán modernizációs folyamatok eredményeként Abdul-Hamid uralma alatt (1894 és 1896 között)
