Oldal 13 [13]
OCR
I2 § ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN Armenia különféle civilizációk keresztezési pontján helyezkedik el. Érthető, hogy a térségben egymással vetélkedő birodalmak gyakran igyekeztek területét uralmuk alá hajtani és/vagy felosztani. Urartut előbb az i. e. 6. évszázadban a perzsa királyok foglalták el, majd az i. e. 4. században Nagy Sándor érkezett nyugat felől Perzsia meghódítására, ezt követően Armenia egy időre a Szeleukida Birodalom részévé vált. Az ókori Armenia i. e. 96-66 között, Nagy Dikran (II. Tigranész) örmény király uralkodása alatt érte el a legnagyobb kiterjedését. A birodalom ekkor , tengertől tengerig ért": keleten a Kaszpi-tenger, nyugaton pedig a Földközi-tenger határolta. Ebben az időben már csak Róma maradt számottevő ellenfele. Armenia egy évszázaddal később a környező területek jó részéhez hasonlóan római provincia, ráadásul a Róma és a Pártus Birodalom közötti háború hadszíntere lett, majd nem sokkal ezt követően a Bizánci Birodalom és a Szászánida Birodalom osztotta fel egymás között a területét. E birodalmak különféle vallási, kulturális és nyelvi nyomokat hagytak maguk után, ezáltal is sokféle impulzussal gazdagítva az örmény örökséget. E széttagolt állapotban fontos megkülönböztető és egységesítő tényezővé vált a kereszténység. I. sz. 301-ben Armenia volt az első királyság, mely határozott lépésekkel államvallássá tette a kereszténységet. Rövid időn belül minden pogány szentély helyén templomok álltak. 405-ben az örmény ábécé megalkotásával kezdetét vette az örmény irodalom és kultúra aranykora, mely az egész 5. szäzadon átívelt. 451-ben Armenia ellenállt a perzsa nyomásnak, nem adta fel a kereszténységet a zoroasztrizmus javára. Az örmény egyház nem ismerte el a khalkédoni zsinat határozatait, ezáltal függetlenítette magát a bizánci (ortodox) kereszténységtől. E folyamatok eredményeként az 5. század végére az örmények sikerrel integrálták kultúrájukba a perzsa, görög és római hatásokat, mindemellett erős önazonossággal, saját vallással és államegyházzal, továbbá komoly irodalmi hagyományokkal rendelkeztek. Mindez nagymértékben segítette őket a politikai zűrzavarok, háborúk és pusztítások évszázadainak átvészelésében, anélkül hogy beolvadjanak vagy kihaljanak. Az iszlám megerősödésével Armenia arab fennhatóság alá került. Alp Arszlán szeldzsuk szultán 1064-ben elfoglalta Armenia fővárosát, A nit, majd 1071-ben megsemmisítő vereséget mért a Bizánci Birodalomra. A szeldzsuk hódítás okozta az első nagyobb mértékű örmény kivándorlást, melynek következményeként az idők folyamán létrejött az örmény diaszpóra — örmény közösségek világszerte
