Oldal 178 [178]
OCR
Összefoglalás Az erdélyi örmény városépítészet összehasonlító vizsgálatának alapvető célja nem az építészeti formának a leírása volt, hanem a formában kifejeződő társadalmi tartalomnak a feltárása. A korábbi kutatások ettől eltérő kérdésfeltevéssel dolgoztak, elsősorban a műemlékvédelmi kataszterek elkészítését és általában a városképvédelmi intézkedések tudományos megalapozását tekintették fő feladatuknak. Noha átfogó összehasonlításra korábban egy szerző sem vállalkozott, szinte valamennyiüknél találni utalásokat az erdélyi örmény építészet általános megközelítésére. A szerzők egybehangzó véleménye, hogy az egyes települések között tapasztalható nagyfokú formai eltérések miatt nem beszélhetünk erdélyi örmény építészetről, illetve városképről. Jelen írás alapfelvetése ezzel szemben az volt, hogy a ránézésre eltérő formák mögötti társadalmi tartalomban hasonló törvényszerűségeket fedezhetünk fel, így a formai különbségek ellenére a városképek közös jellegzetességeket is hordoznak. A jelenség magyarázatához a betelepülő etnikai kisebbség beilleszkedési modellje szolgált kiindulási alapul. Az elmúlt években örvendetes számban megjelent társadalomtörténeti tanulmányok alapján elkészített integrációs modell egyes állomásai az idegen státusz, a rendi beilleszkedés és a magyar nemzeti fejlődésbe történő bekapcsolódás. Ezek a társadalomtörténeti állomások megfeleltethetők voltak az építészeti korszakoknak. A társadalomtörténeti, ezen belül is főként a kisebbségi létre koncentráló magyarázóelvet elsőként az építészettörténetileg leginkább feltárt Szamosújvár esetében tekintettük át. Megállapítottuk, hogy a betelepülés egy hosszabb korszakot átfogó periódus, amelynek építészeti vetülete nehezen megragadható, mivel a gyakori helyváltoztatás, a települések közötti vándorlás a legfőbb jellemzője. Végső eredményének a puszta tényt kell tekintenünk, amely a 18. század elején rögzítette a leendő város helyét és alaprajzát. A második korszaknak, tehát a városépítésnek legfőbb jellegzetessége a kettősség, amely a helyi építésmódok és a távolsági kereskedelem, illetve az intenzív katolikus egyházi kapcsolatok mentén beáramló nyugati minták keveredéséből fakadt. A harmadik perió
