Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000027/0000

Örmény városépítészet Erdélyben

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Tamáska Máté
Cím (EN)
Armenian Townscapes in Transylvania
Tudományterület
Művészet- és építészettörténet / History of art and architecture (13047)
Sorozat
Studia Armenologica Hungarica
Tudományos besorolás
monográfia
022_000027/0165
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 166 [166]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000027/0165

OCR

8. Örmény városképek " I65 államigazgatással kötött , szövetség" részeként kapott gimnáziumok a helyi, jelentős részben örmény származású középosztály számára biztosították a honorácior pályákhoz való hozzáférést. A gimnázium, illetve más állami intézmények tehát áttételesen az örmény kereskedelmi elit teljes átalakulását és egy új, a korábbi rendi jelleget felváltó, osztály jellegű elkülönülést fejeztek ki. A parasztporták fölé magasodó állami paloták ezért nevezhetők a szegregáció szimbólumainak. Persze ezek az intézmények önmagukban nem tudták megállítani a városok etnikai arculatának átformálódását. Sőt, sok esetben éppen ellenkező hatást értek el. Azzal ugyanis, hogy az állami hivatalok megnyíltak a helyi elit előtt, felgyorsult annak elvándorlása, hiszen az állami állásokra nem csak helyben, de a közelebbi és távolabbi városokban, nagyvárosokban is lehetett pályázni. Az elvándorlás, amelyet súlyosbított a természetes fogyás és a beolvadás, olyan fokú népességcsökkenést generált a helyi örmény közösségekben, amely lehetetlenné tette a korábbi városi terek belakását. Mindez természetszerűleg vezetett az örmény városmag izoláltságának megszűnéséhez, hiszen az üresen maradó házakat más nemzetiségűek vásárolták meg. Jól illusztrálja ezt a folyamatot, hogy a legjelentősebb szamosújvári palota, a Karácsonyiak rezidenciája a 20. század első éveiben már a görög katolikus egyház papnevelő intézeteként müködött.’# Az örmény város nemcsak megnyílt a külvárosok, sőt a környező falvak bevándorlói előtt, hanem egyre inkább az ő kezükbe került át a kezdeményezés. Ennek betudhatóan a korábbi örmény városképek is vegyesebbé váltak. Megjelentek a más felekezetűek templomai, a belváros közvetlen közelében paraszti eredetű, és ennek megfelelően falusiasan építkező népesség telepedett meg. Az átalakulóban lévő népesedési viszonyok és a településeken belül megindult belső migráció új városszerkezeti hangsúlyokat generáltak. A korábbi zárt főteres városszerkezettel szemben, amely sokkal inkább ünnepi, , vásári" használatra készült, előtérbe került a főutca. A főutca sokkal alkalmasabb volt a belváros és a külvárosok új kapcsolatainak rendezésére, mint a főtér. Mivel a főutca elvben bármeddig meghosszabbítható, térben is utána tudott nyúlni a demográfiai tartalékokat jelentő külvárosoknak. Szamosújvár zárt főtere ebben az időben egészült ki a rajta átfutó Víz utcával, amely főutcaként immár 3 Pop, Virgil 2012: 195.

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.2 MB
Permalinkből jpg
022_000027/0165.jpg
Permalinkből OCR
022_000027/0165.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde