OCR
8. Örmény városképek " I65 államigazgatással kötött , szövetség" részeként kapott gimnáziumok a helyi, jelentős részben örmény származású középosztály számára biztosították a honorácior pályákhoz való hozzáférést. A gimnázium, illetve más állami intézmények tehát áttételesen az örmény kereskedelmi elit teljes átalakulását és egy új, a korábbi rendi jelleget felváltó, osztály jellegű elkülönülést fejeztek ki. A parasztporták fölé magasodó állami paloták ezért nevezhetők a szegregáció szimbólumainak. Persze ezek az intézmények önmagukban nem tudták megállítani a városok etnikai arculatának átformálódását. Sőt, sok esetben éppen ellenkező hatást értek el. Azzal ugyanis, hogy az állami hivatalok megnyíltak a helyi elit előtt, felgyorsult annak elvándorlása, hiszen az állami állásokra nem csak helyben, de a közelebbi és távolabbi városokban, nagyvárosokban is lehetett pályázni. Az elvándorlás, amelyet súlyosbított a természetes fogyás és a beolvadás, olyan fokú népességcsökkenést generált a helyi örmény közösségekben, amely lehetetlenné tette a korábbi városi terek belakását. Mindez természetszerűleg vezetett az örmény városmag izoláltságának megszűnéséhez, hiszen az üresen maradó házakat más nemzetiségűek vásárolták meg. Jól illusztrálja ezt a folyamatot, hogy a legjelentősebb szamosújvári palota, a Karácsonyiak rezidenciája a 20. század első éveiben már a görög katolikus egyház papnevelő intézeteként müködött.’# Az örmény város nemcsak megnyílt a külvárosok, sőt a környező falvak bevándorlói előtt, hanem egyre inkább az ő kezükbe került át a kezdeményezés. Ennek betudhatóan a korábbi örmény városképek is vegyesebbé váltak. Megjelentek a más felekezetűek templomai, a belváros közvetlen közelében paraszti eredetű, és ennek megfelelően falusiasan építkező népesség telepedett meg. Az átalakulóban lévő népesedési viszonyok és a településeken belül megindult belső migráció új városszerkezeti hangsúlyokat generáltak. A korábbi zárt főteres városszerkezettel szemben, amely sokkal inkább ünnepi, , vásári" használatra készült, előtérbe került a főutca. A főutca sokkal alkalmasabb volt a belváros és a külvárosok új kapcsolatainak rendezésére, mint a főtér. Mivel a főutca elvben bármeddig meghosszabbítható, térben is utána tudott nyúlni a demográfiai tartalékokat jelentő külvárosoknak. Szamosújvár zárt főtere ebben az időben egészült ki a rajta átfutó Víz utcával, amely főutcaként immár 3 Pop, Virgil 2012: 195.